Állattartás

Antibiotikumokkal kezelt hibridek, ketrecbe zsúfolt baromfik,mesterségesen felpuffasztott libamáj, festékanyagokkal színezetttojások: a nagyüzemi állattartás termékei. Ma még javarésztilyeneket fogyasztunk, károsítva az egészségünket, de nem is nagyon juthatunk hozzá máshoz. Az állatok körülményeit javító, szintetikus anyagokat mellőző bioállattartás még nem terjedt el nagymértékben Európában, pedig egyre többen keresik az ilyen gazdaságokbólszármazó élelmiszereket. Az EU által megfogalmazott bioállattartásra vonatkozó irányelvekre azonban már egyre többen figyelneka magyar állattartók közül, mert enélkül nem számíthatnak komoly kereskedelmi kapcsolatokra az Európai Unióban.Nyugat-Európa egyik legfejlettebb államában, Belgiumban nemrég óriási botrány tört ki az állattartók körében. A problémák az egyik baromfitelepen kezdődtek, ahol a gazdaság vezetője arra lett figyelmes, hogy a tyúkok betegesen viselkednek, a mozgásuk lelassult, nem táplálkoznak rendesen, és a világért sem akarnak tojást adni. A későbbi vizsgálatok során kiderült, hogy a poliklórozott szénhidrogén mellett olyan ásványi eredetű transzformátorolajat adtak az állatok takarmányához, amit a csirkék szervezete nem tudott lebontani. Az oxidáció során a felhalmozódott anyagból dioxin képződött, ami rendkívül káros minden élő szervezetre.Az általános vélemény szerint a hasonló esetek elkerülésére a legbiztonságosabb megoldást a biotermelés jelentené az ökogazdaságok kialakításával. Az Európai Unió a bioállattartás feltételeinek biztosítására a múlt évben nemzetközi szabályokat dolgozott ki, de az állattartóknak óriási a lemaradásuk a növénytermesztő, kertészeti ökogazdaságokkal szemben.A belgiumi eset, ami azóta dioxinügy néven bejárta az egész világsajtót, olyan mértékben lerombolta a belga baromfi presztízsét, hogy például az ausztriai üzletekben sokáig felirattal hirdették: „Az itt árult csirke nem Belgiumból származik.” Az ilyen és az ehhez hasonló esetek miatt Európában ma már egyre többen keresik a vegyszerek nélkül termelt élelmiszereket. Az ilyen termékek megbízhatóságát a felmérések is igazolják. Egy németországi vizsgálat szerint a várandós anyák közül azoknak a tejében, akik kevés bioterméket ettek, háromszor annyi veszélyes szermaradványt találtak (elsősorban klórozott szénhidrogéneket), mint azokéban, akik átálltak a biotáplálkozásra a terhesség alatt.Tökéletesen szermaradványmentes terméket persze nem találhatunk sehol, hiszen a környezetszennyezés a legeldugottabb biogazdaságokban is érezteti hatását. Az élőlények mindenképpen kapcsolatban maradnak a talajjal, a talajvízzel és a levegővel, ami valamilyen mértékben mindenütt szennyezett. Ennek ellenére vannak kivételes állattartó telepek, ahol még azt is megválasztják, hogy milyen területen, milyen klimatikus viszonyok között hozzák létre gazdaságukat.Ilyen például a Veresegyháza környékén nemrég megépült Ovo-Farm, amelyet az építtetők „a boldog csirkék hazájának” neveztek el. Veresegyháza a Gödöllői-dombság által képzett természetes medencében fekszik, ahol a domboldalak szinte falakként óvják meg a környezeti terhelések nagy részétől a területet, és egy sajátos mikroklímát is kialakítanak. Mivel a környék talaja általában nem alkalmas az iparszerű intenzív növénytermesztésre, a környezetet nem szennyezték nagymértékben szintetikus vegyszerekkel.Ezt ismerte fel egy holland bio-szaktanácsadó, aki 1997-ben több mint húszhektáros csirketelepet tervezett a területre. Wil. van Eijsden tervei alapján és irányításával Veresegyházán másfél év alatt létrejött az ország legnagyobb biológia étkezési tojást előállító gazdasága, amely jelenleg 40 ezer tojótyúkot tart, és évente több mint tízmillió darab kiváló minőségű organikus tojást termel, amit 95 százalékban az Európai Unióban értékesít. A telepet létrehozó és működtető Ovo-Farm Kft. tulajdonosa, dr. Somody Imre közgazdász-vállalkozó neve már ismert Európában és a tengerentúlon is. Az ő nevéhez fűződik a sokáig hazai sikerpéldaként emlegetett, javarészt vitamintartalmú pezsgőtabletták és gyógyszerek gyártásával foglalkozó Pharmavit Rt. megalapítása, amelyet az amerikai Bristol–Myers Squibb gyógyszergyár vásárolt meg az elmúlt években. Az üzletembert többször megválasztották Az év emberének és Az év vállalkozójának Magyarországon, legutóbb meghívták a miniszterelnök gazdasági tanácsadó testületébe is.Somody Imre a későbbiekben életmódparkot kíván létesíteni Veresegyházán. Ennek első lépéseként építette meg a farmot, ahol biogazdálkodást folytat. Czompa Judit, az Ovo-Farm Kft. ügyvezető igazgatója szerint ezen a telepen mindent megtesznek azért, hogy az állatok optimális körülmények között élhessenek, mert ez a záloga a kifogástalan minőségű és stabil mennyiségű tojás előállításának. Ez már akkor látható, amikor elhagyva a várost, elérjük az Ovo-Farm első istállóit. A tojóházak két oldalán széles kifutókban szedegetik az elszórt takarmányt a csirkék, akár a fácánok. Az állatok szabadba jutásához az istállók falán széles kapukat alakítottak ki, amin keresztül egyszerre több tyúk is elindulhat, hogy sétát tegyen a fűvel és lóherével bevetett területen.– Ezért is nevezték el boldog csirkék hazájának ezt a telepet, mert itt minden egyes tyúknak 10 négyzetméternyi szabad kifutó áll a rendelkezésére, de a házakban is jól érzik magukat az állatok, ahol öt tyúknak egy négyzetméter az élettere – tájékoztat Szombathy Gábor, a farm vezetője, miközben az egyik tojóházba vezet. – Az állatainkat, a kakasokkal együtt hétszázas csoportokban tartjuk, de ezen belül ők is külön csoportokba szerveződnek és önállóan mozognak, csak ritkán kell őket terelgetni, hogy hazamenjenek. Az egyes állatok még az itatójukat sem cserélik fel, inkább szomjaznak, annyira megszokták a lakóhelyüket – mondja a telepvezető, mielőtt bemutatja a belső berendezéseket.Az istálló falán nagy üvegablakokon árad a természetes fény, a ventillációt kapukkal és tetőablakokkal szabályozzák. A padozat egyik részét ülőrudakkal borították, az állatok az életük felét, főleg az éjszakákat az ülőrácsokon töltik, ami alatt trágyaakna van, így biztosítják a környezet tisztaságát. A padló többi szakasza organikus szalmával fedett, mélyalmos terület, a házak falait természetes náddal szigetelték. Az ülőrácsok fölé az átlagosnál több, kör alakú itatóharangot akasztottak, amelyekben a víz súlya szabályozza az állandó, optimális mennyiséget, így megakadályozzák az ivóvíz esetleges szennyeződését is. A silókban tárolt biotakarmányt a tyúkok egy szállítólánc segítségével, mindig friss állapotban és megfelelő mennyiségben kaphatják meg. A takarmányhoz szükséges növényeket Czompa Judit elmondása szerint az ország különböző területein termesztik igazolt biotermelők. A csirkék tápláléka nyolcvan százalékban durván őrölt kukoricából, búzából, tritikáléból, borsóból, teljes zsírtartalmú szójababból és csillagfürtből áll, de a fennmaradó húsz százalék is hagyományosan termelt alapanyagokból származik. Nem használnak olyan étkezési olaj előállításából származó táplálékot, amelyet oldószerrel kezeltek és olyan terméket sem, amiben génmanipulált összetevő vagy állati termék található. A csirkék egészséges fejlődéséhez szükséges vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmazó úgynevezett premixek sem tartalmazhatnak semmilyen kémiai vagy szintetikus anyagot, tojássárga-színezőt, penészgátlót, antioxidánsokat, tartósítókat vagy megelőző orvosságokat.A tojók egészségének védelme is sajátos. A tyúkok csak a természetes immunrendszert aktivizáló alapvakcinás oltásban részesülnek, tizenkét hetes koruktól pedig csak organikus takarmányt kapnak, majd tizennyolc hetes korukban állítják be őket a biotermelésbe, amiben egy-két évig vesznek részt. A gyógyítással szemben tehát a megelőzésre helyezik a hangsúlyt. A heti két állatorvosi vizsgálat és a vakcinázási program mellett a parazitafertőzést a rotációs, pihentető területhasználat előzi meg, a trágyát és az esetleges elhullás okait is rendszeresen vizsgálja az állat-egészségügyi laboratórium. Talán ennek köszönhető, hogy a hagyományos gyógyszerek használatára még nem volt szükség, ha ez mégis elkerülhetetlen lenne, kétszer nagyobb várakozási idővel számolnának a farm vezetői, és a közben termelt tojásokat csak normál tojásként értékesíthetnék.A tojásáru minőségére és tisztaságára egyébként már onnantól kezdve vigyáznak, hogy a tyúk tojni kezd. Az állatok a kapuk felett kialakított tojófészkekben tojnak, amit vastag léharéteggel (gabonahánccsal) béleltek ki. Ez nemcsak tisztán tartja a tojást, de meg is védi a sérülésektől. A tojófészkekből a tojást kézzel gyűjtik össze egy kocsira, ami az istálló teljes hosszában használható. Ez a módszer lehetőséget ad az azonnali előválogatásra is, de a végleges szelektálás már a raktárban történik, ahol méret szerint osztályozzák és csomagolják a tojásokat.Laikusként nem is gondolnánk, hogy a tojásokat ugyanolyan méretcsoportokban értékesítik, mint a ruházati boltokban a trikókat, a méretek az S-estől az XL-esig terjednek. Az XL-es biotojás ára jelenleg huszonnégy forint, tehát közel a kétszerese a hagyományos tojásnak, de a kisebb méretűek hozzávetőleg ugyanannyiba kerülnek, mint a normál, bolti tojások. Ennek ellenére ezeket a termékeket elsősorban Hollandiába vagy Németországba szállítják, a hazai piacon csak egy-két biobolt tulajdonosa vásárol belőlük, elenyésző menynyiségben. A magyarországi értékesítés is elképzelhető a nagyobb áruházláncok segítségével, de egyelőre az ilyen biotermékek iránti igény kicsi az országban. Ennek oka az is, hogy a bioállattartásban nagy a lemaradás a mezőgazdasági ökogazdálkodáshoz képest.Szigorú szabályokDér Sándornak, a Biokontroll Hungária Kht. vezetőjének tájékoztatása szerint az Európai Unió bio-állattenyésztésre vonatkozó szabályozása is csak tavaly augusztusban készült el, amit idén ültettek át magyar nyelvre, így még csak folyamatban van az állattenyésztésre vonatkozó rendelet ilyen irányú kiegészítése, illetve módosítása. Az európai rendelet szabályozza a földhöz kötött, speciális állattartó tevékenységeket.Ez alapján megszabják, hogy mennyi állatot lehet tartani egyhektárnyi földön az állatok fajtájának megfelelően, és mennyi trágyát termelhetnek és tárolhatnak egy bizonyos területen, hogy ne szenynyezze az élővizeket. A szabályozás kimondja, hogy szükség van az állatok etológiai igényeinek kielégítésére a szabad mozgás, a kényelmes istálló és a rendszeres almozás biztosításával. Megszabja, hogy a biogazdaságokban az állatok csak ökotakarmánnyal táplálhatók, amibe csak növényi zsiradék kerülhet, szabályozza a szaporítás módját, előírja, hogy a biofarmok állatai csak ökogazdaságból származhatnak, és tiltja a rutinszerű csonkításokat. Az európai uniós rendelet kötelezővé teszi az állandó ellenőrzést és a dokumentációt is az ilyen gazdaságokban. Az EU a növénytermesztés esetében már elismerte a magyar ellenőrző szerveket, a kormány kérésére várhatóan az állati termékekre is akkreditálják ezeket a szervezeteket. Dér Sándor szerint ez azért is fontos, mert a szupermarketek terjedésével várható, hogy a közeljövőben az átlagfogyasztó is keresni fogja a bioállattartók termékeit.Az új szabályok meghatározzák a biofarmokon tartott állatok gyógykezelésének módozatait is. Eszerint szintetikus gyógyszereket csak a betegségek kezelésére lehet alkalmazni az ökogazdaságok állatainál, a megelőzésre viszont nem. Amikor mégis szükség van a gyógyszeres kezelésre, akkor dupla várakozási idő után lehet csak bioterméket előállítani. Ha az egyik állat vagy az állomány egy évben háromszor is ilyen kezelésre szorul, abban az esetben már csak normál termékként lehet értékesíteni.A szabályozás tehát a preventív kezelést részesíti előnyben, de bizonyos betegségek gyógyítására is javasolnak környezetbarát módszereket.