Foglalkoztatás a mezőgazdaságban

Hazánk hagyományosan mezőgazdasági ország. Természetiadottságai lehetővé teszik nagy mennyiségű és kiváló minőségű élelmiszer előállítását, annak ellenére, hogy a rendszerváltás utánjelentős átalakulás következett be a tulajdonviszonyokbanés a termelési struktúrában. Ma már nem mondható el rólunk:Magyarország Európa éléskamrája, pedig még ma isjelentős agrárkapacitásunk és munkaerő-tartalékunk van.Nem véletlen, hogy az EU tagállamai állandóan napirenden tartják Magyarország agrárexportjának korlátozását, és támogatást adnak a termőterületek csökkentése érdekében. Nem titkolt céljuk a tagállamok területén dolgozó farmerek egzisztenciájának biztosítása és a magyarországi piacszerzés. Sokan úgy vélik, a magyar mezőgazdaság jelenlegi helyzete katasztrofális, a földtulajdonosok és a foglalkoztatottak nem tudnak megélni a növénytermesztésből, állattenyésztésből. Ezt az állítást látszólag alátámasztja az a tény, hogy az 1999. szeptember 15-én megkötött agrárbéke-megállapodás ellenére a gazdák útlezárásokat szerveztek június elején, a feldolgozóüzemek egy része pedig vagy hosszú határidő után, vagy egyáltalán nem óhajt fizetni a termelőknek.A fentiek ellenére a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) állítja: a magyar mezőgazdaság helyzete stabil, pedig a világpiacon túlkínálat tapasztalható, és eddigi jelentős piacaink nagy részét is elveszítettük.Az idén tavasszal végzett felmérés eredeményeit a Központi Statisztikai Hivatal már elemzi, ám pontos adatokkal csak nyár végén, ősz elején tud szolgálni arról, hányan élnek hazánkban a mezőgazdaságból, milyenek a kereseti viszonyok, és mekkora az agrártermelésben részt venni óhajtók, de jelenleg munkához nem jutók száma.Az FVM és a KSH által eddig közölt adatok helyenként ellentmondanak egymásnak. Ez magyarázható a statisztikai elemzési módszerek különbözőségével, no meg azzal a ténnyel, hogy a kiegészítő keresetként megjelenő jövedelem teljes összegét nem szívesen vallja be senki, tekintetbe véve a jelenlegi adó- és tb-terheket.A KSH eddigi elemzése szerint a mezőgazdaságban foglalkoztatottak, illetve a mezőgazdasági foglalkozásúak száma az első negyedévben nem változott jelentősen a múlt év végéhez képest – mondta Laczka Sándorné, a KSH közgazdasági osztályának főosztályvezetője. Eszerint az agráriumban jelenleg 270 400 embert foglalkoztatnak, beleértve az alkalmi munkavállalókat is. A főosztályvezető aszszony elmondta, hogy ezt a számot egy nemzetközileg elfogadott módszer szerint állapították meg, tehát korrekt adatnak tekinthető, ám nem foglalja magában a kiegészítő foglalkozást végzőket és a munkanélküliekként regisztrált őstermelőket.1999 utolsó negyedévéhez képest az öt embernél többet foglalkoztató agrártársulásoknál a bérek sem változtak jelentősen az idei első negyedévben. A bérek átlaga teljes munkaidő esetén bruttó 53 521 forint. Laczka Sándorné tájékoztatása szerint ehhez azonban a legtöbb esetben kiegészítő jövedelem is társul, amely főként otthoni állattenyésztésből, fóliás zöldség-, valamint szőlő- és bortermelésből származik. Nem véletlen, hogy a bor jövedéki termék lesz, bár a háztáji-értékesítést így is szinte lehetetlen ellenőrizni. A bortermelés – természetesen a valódi borra gondolunk – feltehetően nem veszteséges, mert tavaly 1100 hektáron telepítettek új szőlőt minisztériumi támogatással.Nehéz kiszámítani, mennyi mellékjövedelem keletkezik hazánkban az agrárágazaton belül, de az adatok azt jelzik, hogy a jövedelmek az inflációt meghaladó mértékben növekednek.Az FVM Humánpolitikai Főosztályának vezető munkatársa, Rácz Péter által közölt adatok szerint a tíz fő feletti vállalkozásokban a foglalkoztatottak száma 144 ezer volt a múlt év végén, beleértve a szellemi dolgozókat is. A másik statisztikai módszer szerint történt megállapítás 314 (?) embert jelöl meg. Azt viszont pontosan lehet tudni, hogy az ágazatban foglalkoztatottak bére a nemzetgazdasági átlagnál 30 százalékkal kevesebb, a nettó fizetési átlaga havi 37 450 forint.Az FVM Humánpolitikai Főosztálya a munkaügyi központokkal együttműködve gondot fordít az agrárágazatból kikerülő munkanélküliekre. Igaz, a havonta újonnan nyilvántartásba vettek aránya nem haladja meg a tíz százalékot, viszont a tartós munkanélküliek ötven százalékát a mezőgazdasági dolgozók adják, és ebbe nem számítanak bele azok a munkanélküliek, akiknek őstermelői igazolványuk van. Természetesen minden, munkáját elvesztett mezőgazdasági dolgozót megillet a teljes körű ellátás, de egyre inkább az úgynevezett aktív eszközök kiszélesítése a cél – hangsúlyozta Rácz Péter. Ez azt jelenti, hogy nagyobb szerepet kell kapnia a képzéseknek, átképzéseknek. Ezek a programok segítik az elhelyezkedési gondokkal küszködők gyorsabb munkához jutását, és egybeesnek az Európai Unió elvárásaival. Egyre többen választják a falusi turizmusra felkészítő továbbképzési formákat, hiszen a csatlakozás után – remélhetően – az ezt a pihenési formát választó nyugati turisták száma jelentősen megnőhet, amelyre fel kell készülnünk. Ehhez kapcsolódik a fellendülőben lévő lovas turizmus is. A lovak tartása, a külföldiek részére szervezett lovas túrák biztos megélhetést adnak az ezzel hozzáértően foglalkozó családok számára, márpedig ez is szorosan összefügg a mezőgazdasági munkavégzéssel.A mezőgazdaságban feketemunkát végzőkről érthető okok miatt nincsenek pontos adatok, pedig sokan választják ezt az utat, hogy jövedelmüket kiegészítsék. A feketemunkát vállalók nagy része a tartósan munkanélküliek köréből kerül ki, sokan nem is regisztrált munkanélküliek, segélyt vagy jövedelempótló támogatást sem kapnak. Zömüket a magángazdaságok foglalkoztatják napszámban. A munkások Pest megyében és a Dunántúlon 1000-1500 forintot, emellett még egy-két liter bort kérnek naponta, a keleti megyékben kénytelenek beérni 800 és 1200 forinttal. A Romániából, Ukrajnából érkező illegális munkavállalók megelégednek napi ötszáz forinttal is, és persze teljes ellátással, amelyhez általában szállás is társul.A tavasszal végzett felmérés adatainak előzetes elemzéséből kiderül, hogy a mezőgazdasági termelésben nagyon sok család vesz részt, nagyobb részük kiegészítő tevékenységet folytat agrárvonalon. A mezőgazdaságból vagy az ahhoz kapcsolódó tevékenységből élő magyar állampolgárok száma az összesítések szerint meghaladja az egymilliót.