Kapós a magyar állampolgárság

Külföldieknek magyar állampolgárságot szerezni hosszú évek várakozása után lehetséges. Az állampolgársági törvény 1993-as módosításakor a törvényalkotó felemelte az úgynevezett integrációs időt, s a bevándorlási engedély birtokában nyolc esztendő múltán nyújthatja be kérelmét az, aki teljes jogú polgára akar lenni hazánknak.– Az elvárások vélhetően nem túlzottak – mondja Ugróczky Mária, a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatala Állampolgársági Igazgatósága vezetője –, amikor a nyelv, a kultúra és a szokások ismeretét szabják feltételül az állampolgári ismeretekről szóló, magyarul tett vizsga mellett. Tavaly 6066-an szerezték meg a magyar állampolgárságot honosítás és visszahonosítás útján, többségükben magyar nemzetiségűek. A visszahonosítások mögött különös sorsok húzódnak, s a törvény is speciális kedvezményeket biztosít azoknak, akik ily módon folyamodnak egyszer elveszített honpolgári státusukért.– A magyar történelem az utóbbi nyolcvan esztendőben többször alakult úgy, hogy számos állampolgára elveszítette állampolgárságát – mondja Ugróczky Mária. – A törvényalkotó 1990 óta azon igyekszik, hogy a magyar nemzetiségűeket minél kevesebb atrocitás érje amiatt, amiről nem tehetnek. Elveszíthették a státust elcsatolás miatt kétszer is: 1921-ben, Trianon után és az 1947-es párizsi békeszerződések következtében. Megszűnhetett az állampolgárság házasságkötéssel és a többes állampolgárság kiküszöbölése miatt. Volt, aki elbocsátását kérte a hon kötelékéből, s volt, akit megfosztottak tőle. Nagy csoportot képeznek a Németországba kitelepített magyarországi németek, akik magyar állampolgárokként szolgálták választott hazájukat. Mindezen csoportok tagjaira egyszerűsített eljárások vonatkoznak, ha vissza akarják kapni „jussukat”, honpolgárságukat – szögezte le a hivatal szakembere.A rendszerváltozás óta eltelt tíz évben csaknem negyvenezren kérték magyar állampolgárságuk igazolását, ami szintén különleges feladatot ró a dokumentumok kutatóira. A magyar emigráció hatalmas, az 1900-as évektől kezdődően rengetegen „tántorogtak ki” a világ legkülönbözőbb részeibe. Az akkori menekültek mai leszármazottai éppúgy magyar állampolgárnak tekintendők, mintha őseik itthon maradtak volna. Ha a régi dokumentumokat sikerül felkutatni, s igazolja a magyar hatóság az állampolgárságot, megkapják a magyar útlevelet is a delikvensek. A harmadik generáció utazik és büszkélkedik vele, de az öregebbek gyakran haza is térnek és letelepednek.Az EU-csatlakozással még értékesebb lesz a magyar útlevél, mint most, noha számos országba már most is vízum nélkül lehet vele utazni. Útlevelünk kapósságát két történettel példázta Ugróczky Mária: – Nemrég Ausztráliából kérte egy család az igazolást, mivel Spanyolországba szeretett volna utazni, s az ausztrál útlevéllel ez vízumköteles és drága. Egy nyugdíjas házaspár pedig azért kérte állampolgársága felfrissítését, mert Portugáliában kívánta tölteni öreg napjait, és ezt így látta elérhetőnek. Végül is praktikus szempontok nem zárják ki az állampolgárság megszerzését.