ECOSTAT-elemzés a vállalati stratégia kialakításához

Az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet több évtizedes múltra visszatekintő kutatóbázis. Korábban az Országos Tervhivatal számítástechnikai kutató intézménye volt. A rendszerváltás után került a Pénzügyminisztériumhoz, ahol gazdaságelemző feladatokat látott el. Négy évvel ezelőtt szervezeti megfontolásból az ECOSTAT elődje átkerült a Központi Statisztikai Hivatalhoz (KSH). A kutatóintézet igazgatójával, Belyó Pállal az intézet feladatairól, gondjairól és terveiről beszélgettünk.– Milyen pénzekből tartják fent intézetüket?– Részben költségvetési támogatásból finanszírozott kutatóintézet vagyunk. Működésünkhöz 160 millió forintra van szükségünk. Kiadásaink 50 százalékát a KSH költségvetésén keresztül az állami büdzséből kapjuk, a fennmaradó részt nekünk kell előteremtenünk. Több megrendelői területünk van: szoros kutatási együttműködést folytatunk az államigazgatási intézményekkel, melyeknek nincs kutatói háttere. Nemrég a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak készítettünk egy anyagot, amelyben Közép-Magyarország fejlettségét vizsgáltuk.– A 160 millió forint elegendő a működéshez?– Részben. A vizsgálható területek nagysága, mélysége sokkal nagyobb, mint ahány vizsgálatot a jelenlegi kutatói létszámmal el tudunk végezni. Vagyis több pénzzel még többre lennénk képesek.– A kutatókat jól megfi-zetik?– Munkatársaim anyagilag kevésbé megbecsültek. A kereseti viszonyokat figyelembe véve, kutatóink úgymond nincsenek atopon.– Nem tart attól, hogy az alacsony bérek miatt a legfelkészültebb kutatók elhagyják az intézetet?– Nem, mert a nálunk dolgozó kutatóknak sikerül olyan munkákat adnunk, amelyek végzése során az önmagukkal szemben állított magas követelményeknek, saját igényességüknek meg tudnak felelni. Ki merem jelenteni: akik itt dolgoznak, azok hivatásuk megszállottai, ezért hajlandók valamivel rosszabb bérekért is sikeres és precíz munkátvégezni.– A vizsgálatok elkészítésében egyetemistáknak is lehetőséget adnak. Miért?– A fiatalok segítenek nekünk, számtalan hasznos ötlettel állnak elő, miközben hallatlanul sokat tanulnak. Van itt egy csapat, amelynek tagjai rendkívül sokat dolgoznak. Ők nálunk készítik el szakdolgozataikat vagy akár diplomamunkájukat. Véleményem szerint közülük sok sikeres kutató és vállalatvezető fog kikerülni, akik képesek lesznek még eredményesebbé tenni a magyar gazdaságot.– Mivel segítik önök a gazdaság szereplőinek mun-káját?– Két évvel ezelőtt elindítottunk egy kiadványsorozatot. Negyedévente kiadunk egy gazdasági előrejelző és a legfrisebb kutatásainkat tartalmazó tanulmánykötetet. Ebben ismertetjük, miként látjuk az aktuális gazdasági folyamatokat, és a jövő évre milyen főbb tendenciákat prognosztizálunk. A kiadványunk tartalmaz olyan táblázatokat, amelyek használatával a tárgyidőszak és az azt megelőző könnyen összehasonlítható.Az első negyedévi kiadványunkban a pénzügyi folyamatokat elemeztük, a legújabb kiadványunkban pedig a társadalmi folyamatokat. Ebben rávilágítunk az adózás néhány tendenciáira, a családi jövedelmek jellemzőire, de képet adunk az elmúlt évek magyarországi sztrájkjainak kialakulásáról is.Mindemellett havi rendszerességgel megjelenik újságunk, a Mikroszkóp. Ez a lap szívügyünk, mégpedig azért, mert ebben teszszük közzé rövid távú előrejelzéseinket. Az első oldalakon aktuális gazdasági történések tudományos hátterét mutatjuk be. Itt mondjuk el véleményünket például a balkáni háború gazdasági hatásairól, a keresetekről vagy a költségvetésről.A módszertani füzeteinkben vázoltuk a rövid távú, egy-két évre szóló komplett makrogazdasági modellrendszert, amellyel a makrogazdasági előrejelzéseink háttérszámítását végezzük, míg időszaki közleményeinkben egy-egy nagyobb kutatásunk pragmatikus eredményeit mutatjuk be.Egyik legsikeresebb kiadványunk a Miniszterelnöki Hivatallal közösen megjelentetett, Bővülő Európa címet viselő könyvünk. Ezt a kiadványt hazánk uniós csatlakozásáig, negyedévente kívánjuk megjelentetni. Aki fellapozza, képet kap arról, hol tart hazánk uniós csatlakozása. A Közgazdaságtudományi Egyetem szakértőit is bevonva, úgynevezett EU-érettségi mutatót számítunk, amellyel öszszehasonlításokat lehet végezni. Ez azért is hasznos, mert mi magyarok is mérhetjük felkészültségünket az EU-tagországokhoz viszonyítva, de reális képet kaphatunk arról is, hogy az EU-tagországok megfelelnek-e saját elvárásaiknak, kritériumrendszerüknek. A Magyarországon dolgozó vagy beruházni szándékozó külföldiek vélhetően nagy érdeklődéssel fogják majd lapozgatni új angol nyelvű kiadványunkat is, amelyben a gazdasággal összefüggő társadalmi témákat adunk közzé. Az általunk kidolgozott anyagok az interneten is hozzáférhetőek. Szeretnénk kialakítani egy inter-aktív internetes weblapot is.– A gazdasági döntéshozók, vezetők mennyire veszik igénybe az önök munkáját, kutatási eredményeit? Nem érzi úgy, hogy az ingyenes kiadványok és az internetes hozzáférhetőség miatt saját megrendeléseik ellen dolgoznak, és ezért megbízásoktól esnek el?– Valóban több kiadványunk ingyenes. Azonban azok a vállalatvezetők, akik saját vállalatuk szemszögéből szeretnék tudni a gazdasági folyamatok alakulását, kíváncsiak cégük piaci helyzetére, esélyeire, azok megrendelik tőlünk a munkát. Ez esetben részletesebb, mélyrehatóbb vizsgálatokat végzünk el.– A politika mennyire veszi figyelembe az önök véleményét? Mennyire kormányfüggő, hogy kapnak-e megbízást vagy sem?– A mi vizsgálataink abszolút objektívek. Az előző kormánytól is kaptunk felkérést és a jelenlegitől is. Azt azonban látni kell, hogy 500 ezer forintnál nagyobb megbízás esetén közbeszerzési eljárást kell indítani. Ez nehezebbé, lassúbbá teszi a pályázat elnyerését.– Milyen célokat tűztek ki maguk elé?– Felállítottunk magunknak egy programot. Fejleszteni akarjuk nemzetközi kapcsolatainkat, amelynek keretén belül a külföldi kutatóintézetekkel partneri viszonyt építünk ki. Ez az együttműködés annyira szoros, hogy közös cég kialakításán gondolkodunk. A külföldön felhalmozott kutatási tapasztalatokat itthon, hazai viszonyok között sikeresen tudnánk alkalmazni.– Ez egyben külföldi tőkebevonást is jelent?– Úgy gondolom, hogy ez esetben inkább csak szellemi tőkéről van szó. Egy-egy pályázat elnyeréséért nagyobb sikerrel indulhatunk. Sok olyan nyugati kutatási projekt van, amelyben csak úgy lehet magyaroknak pályázni, ha a kutatásban nyugati társintézet is részt vesz.– A külföldi nagyvállalatok viszonylag alacsony számban végeztetnek gazdasági kutatásokat Magyarországon. Teszik ezt annak ellenére, hogy saját hazájukban ezekre a vizsgálatokra alapozva hozzák meg döntéseiket. Hazánkban miért felejtik el ezt a számukra fontos gyakorlatot?– A gazdasági növekedés lehetővé tenné a közép- és nagyvállalatok számára, hogy saját érdekükben kutatásokat végeztessenek. Ezek a vizsgálatok beépíthetők a vállalat stratégiájába, az előre gondolkodó, a jövőt figyelembe vevő menedzsment munkájába. A probléma az, hogy nem mindig tapasztalunk fogadókészséget a vállalatok részéről.