Harc a gyermekért, mulasztó gyámhatóságok

A legfelelősségteljesebb, ugyanakkor gyakran a leghálátlanabb közigazgatási terület a gyámügy. Az előadóknak jogszabályi útvesztőben, szinte kibogozhatatlan emberi, családi konfliktusokban kell határozatot hozniuk, miközben a gyermekek és a szülők elveszthetik egymást. Életre szóló trauma lehet a döntés következménye, ha a gyermek rossz helyre – esetleg éppen a nevelésre alkalmatlan szülőhöz – kerül. Gyakran a hatósági döntés elhúzódása hoz létre – alkotmányjogi megfogalmazásban – visszás helyzetet, mint azt több országgyűlési biztosi vizsgálat megállapította.1999-ben az állampolgári jogok országgyűlési biztosához – az egy évvel korábbi nyolcvaneggyel szemben – 93 ügyben nyújtottak be panaszt gyermekvédelemmel, gyermeki joggal kapcsolatban. Gyámüggyel 1998-ban és 1999-ben is csaknem kétszáz esetben foglalkozott.Gönczöl Katalin ombuds-man parlamentnek készített jelentésében megállapítja: a gyermeki jogok megvalósulását az állam a gyámhatóságokon keresztül ellenőrzi. A családban és a gyermekvédelmi ellátást biztosító intézményekben élő gyermekek jogainak védelmezői a gyámhatóságok. Éppen ezért a legsúlyosabb jogsérelem akkor keletkezik, ha maga a gyámhatóság követ el mulasztást, vagy hoz jogszabályt sértő döntést. Az országgyűlési biztos úgy véli, gyermek családhoz való joga az állam számára nem teremt abszolút kötelezettséget. Elvárható az állam különböző hatóságaitól, hogy mindent megtegyenek a jogszabályi elvek érvényesítéséért. Az ombudsmannak tavaly több olyan ügyben is el kellett járnia, amikor a hatóságok nem tettek eleget a kötelezettségüknek, és ezáltal sérült a gyermekek családhoz való joga. Több esetben a gyámhatóságok formális ügyintézése és az eljárás elhúzódása a gyermekek érdekeinek sérelmét okozta.A hatóságok mulasztására példa egy július végén lezárt vizsgálat. Az ombudsman megállapította, hogy a gyámhivatal ügyintézőjének megbetegedése miatt a hivatal nem értesítette a határidő meghosszabbításáról az üggyel foglalkozó más hatóságokat. Az ombudsmanhoz a panaszos azzal fordult, hogy gyermeke apai kapcsolattartásának újraszabályozását 1999 augusztusában kérte a gyámhivataltól. A hivatal nem folytatott eljárást 2000. február végéig, amikor az érintett az országgyűlési biztoshoz fordult. Az ombudsman megállapította: a megkeresett gyámhivatal a törvény által válaszadásra előírt 15 napos határidőt nem tartotta be. A kért dokumentumokat csak mintegy két hónap múlva küldött sürgetésére postázta a hatóság. A jogállamiságból eredő jogbiztonsághoz, ezen belül a tisztességes eljáráshoz fűződő jogát sértették meg a panaszosnak azzal, hogy a gyámhivatal több hónapig még csak nem is reagált a megkeresésre.Egy másik vizsgálatában az ombudsman szintén felkérte az eljáró gyámhivatalt, hogy az ügyfelek által benyújtott kérelemre az elintézési határidőn belül válaszoljon. Felhívta az ügyintéző figyelmét, hogy a hivatal törekedjen a felek közötti egyezség létrehozására, és munkájához vegye igénybe a gyermekjóléti szolgálat segítségét. Az ügyben a panaszos azzal fordult az országgyűlési biztoshoz, hogy gyermeke elhelyezése ügyében elutasította keresetét a bíróság, ám azt az apa megfellebbezte, és az ítélet még nem jogerős. Ennek ellenére a panaszos kérelmére egyáltalán nem reagált a gyámhivatal, amely megsértette a jogbiztonsághoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot.Tavalyi eset, hogy a panaszos segítséget kért az om-budsmantól, mert két éve elvált, alkoholista férje zaklatta őt és kiskorú gyermekeit. Többször fordult a polgármesteri hivatalhoz, kérve a gyermekek védelembe vételét, ám a megkeresett hatóság nem intézkedett. Az országgyűlési biztos megállapította, hogy az igazgatási előadó szóbeli figyelmeztetésben részesítette a gyermeket bántalmazó édesapát, de erről sem jegyzőkönyv, sem feljegyzés nem készült. Az előadó a szóbeli figyelmeztetést követően nem tartott szükségesnek további intézkedést, ezért a panaszbejelentésről készült jegyzőkönyvet irattárba helyezte. Az ombudsman szerint az ügyben eljárt előadót mulasztás terheli abban, hogy a panaszbejelentést nem juttatta el a gyermekjóléti szolgálathoz, hanem azt rögtön irattárba helyezte. A gyermekek védelméről szóló törvény szerint az eljáró hatóságok kötelesek a gyermek mindenekfelett álló érdekét figyelembe venni, és kötelesek a gyermek veszélyeztetettségét a gyermekjóléti szolgálatnál jelezni. Alkotmányos viszszásságot okozott a hivatal ügyintézője, amikor nem tett intézkedést a gyermekek veszélyeztetettségének megszüntetésére. A panasz kivizsgálására irányuló megkeresés alapján a jegyző az előadóval szemben fegyelmi eljárást indított. Átszervezte az önkormányzatnál működő gyermekjóléti szolgálatot oly módon, hogy az ott dolgozók létszámát növelte, így az okozott visszásságot orvosolta.Gyakran évekig elhúzódó ügyekben kell fellépniük a hatóságoknak. Ilyen esetre példa: a panaszos és férje között 1991-ben indult házassági bontó- és gyermekelhelyezés iránti per. Az ügy még 1996-ban is tartott. A vizsgálat szerint a panaszos és férje peren kívüli egyezséggel, a gyermekek önkényes elvételével, majd a gyámhatóság segítségével kísérelték meg gyermekeik elhelyezésének ügyét rendezni. Előfordult, hogy valamelyik szülő önkényesen magához vette a kiskorúakat, és a másik szülővel való kapcsolattartást megakadályozta. A kialakult helyzetre való tekintettel a gyámhatóság a gyermekek veszélyeztetettségére hivatkozva az apa kérelmének helyt adott, és ideiglenesen nála helyezte el őket. Az, hogy az ideiglenes elhelyezést elrendelő határozatban foglaltaktól eltérő helyzetről szerzett tudomást a gyámhatóság, szükségessé tette volna a helyzet újbóli kivizsgálását és érdemi döntés meghozatalát. A gyámhatóság a jogbiztonsághoz és a panaszhoz való alkotmányos jog tekintetében visszásságot okozott, amikor 1995-ben a panaszos kérelmére elutasító választ adott. Nyilvánvaló – szögezte le az ombudsman –, hogy évekkel korábbi jogerős határozat visszavonása lehetetlen, de a megváltozott tényállást vizsgálni kellett volna. Az országgyűlési biztos felhívta az illetékes gyámhivatal, valamint a Fővárosi Közigazgatási Hivatal gyámhivatalának figyelmét arra, hogy az ügyfelek kérelmét minden esetben tartalma alapján vizsgálja. Az, hogy a panaszos gyermeke helyzetének rendezését egy évekkel korábbi jogerős határozat visszavonásától remélte, amire nem volt lehetőség, nem mentesítette a gyámhatóságot attól a felelősségtől, hogy az ügyet kivizsgálja és érdemben döntsön.