Idényben sincs elég munka?

A nyári gyümölcsszedés és gyümölcsválogatás sokaknak ad munkát az országban. Így volt ez a honti asszonyokkal is, akik közül sokan nyugdíjasként végezték ezt a munkát. Ám egy reggel közölték velük: a továbbiakban nincs rájuk szükség. Az asszonyok egy része úgy tudta, azért váltak meg tőlük, mert szlovákiai munkásokat vettek fel helyettük. A munkáltató azóta visszavette az asszonyok egy részét, és állítja, hogy mindenki legálisan dolgozik nála. A külföldiek alkalmazásával csak a munkaerőhiányt pótolta, és segíteni akart a szlovákiai magyarokon is.Karel Jánosné Hont határában lakik rokkantnyugdíjas férjével. A Békásmegyeri lakótelepről költözött a határ menti kis faluba, reménykedve abban, hogy olcsóbb lesz az életük. Kettejük nyugdíja alig negyvenezer forint, amelyből egyre nehezebben tudnak megélni. Boldog volt, amikor munkához jutott a szomszédos község egyik hűtőházában, de öröme nem tartott sokáig. Egy hónap múlva elküldték. Az asszony úgy hallotta a faluban, hogy a munkahelyre még aznap felvettek harminc szlovákiai vendégmunkást, akik két műszakban és olcsóbban dolgoznak.Füleki Lászlóné két és fél évig állt a hűtőház alkalmazásában, de őt is elküldték. Később arról tájékoztatták, hogy azért mondtak fel mindenkinek, mert nincs elegendő gyümölcs, nem tudnak munkát adni az alkalmazottaknak. Tudomása szerint három nap után a szlovákiai munkásoktól is megváltak. Sokáig összesen tizenketten dolgoztak az üzemben. A vezetők később – a barack– és a szilvaszezon beindulásával – visszahívták a nyugdíjasok egy részét. Ám van olyan alkalmazott is, akit teljesen lehetetlen helyzetbe hozott a bizonytalanság.Unger Ferencné két gyermekét neveli egyedül. Kisebb megszakításokkal és időszakos szerződésekkel már négy éve dolgozott a hűtőházban, amikor elküldték. A rövid idejű alkalmazás miatt megszűnt a jogosultsága a munkanélküli-segélyre. Amikor elbocsátották, ismét munkanélkülivé vált, de segélyt nem kapott. Szerencséje volt, hogy felvették közmunkára a polgármesteri hivatalba. Ez az asszony úgy tudja, foglalkoztatnak szlovákiai vendégmunkásokat az üzemben, mégpedig jóval magasabb fizetésért, mint amit a magyarországi munkavállalók kapnak: a helyiek bruttó száznyolcvan forintos órabérért dolgoznak, miközben a külföldiek levonások nélkül kétszázhúsz- kétszázötven forintos órabért kaptak kézhez. Az asszony szerint lehet, hogy azért nem vesznek fel magyar munkanélkülieket, mert nehezebb őket feketén dolgoztatni. Ungerné jelenlegi munkaadója, Hrapka Lászlóné polgármester is helyteleníti, hogy a helybéliek helyett szlovákiai vendégmunkásokat alkalmaznak a környéken.– A munkaügyi központok ugyanis csak úgy közvetíthetnek ki munkavállalási engedéllyel rendelkező külföldieket, ha a munkáltató az adott munkakörbe nem talál megfelelő magyar jelentkezőt – mondja a polgármester, aki ezért sem érti, miért küldenek el évek óta rendesen dolgozó embereket azért, hogy helyükre szlovákiai vendégmunkásokat vegyenek fel. Erre szerinte is az lehet a magyarázat, hogy a külföldieket feketén dolgoztatják. S ez már csak azért is érthetetlen, mert a helyi munkanélkülieket foglalkoztató cég bértámogatásban is részesül. Hrapka Lászlóné szerint a falusi emberek egyébként is kiszolgáltatottak. A munkáltatók a szezonban jó esetben rövid lejáratú szerződésekkel foglalkoztatják őket, majd egyik napról a másikra megválnak tőlük. Az is igaz, hogy bizonyos munkákra, például a bogyós gyümölcsök betakarításához szükség is van a külföldi munkások alkalmazására, mert a falu fiataljainak nagy része a környék nagyüzemeiben, a városokban dolgozik, mivel Honton nem talál folyamatos munkát.Bakos Tibor, a hűtőházat működtető részvénytársaság igazgatója elmondása szerint rendszeresen alkalmaznak szlovákiai magyarokat az üzemben. Jelenleg tizenkilenc, hivatalosan bejelentett vendégmunkással kötöttek munkaszerződést, akiket az igazgató állítása szerint azután vettek fel, hogy a munkaügyi központ harminc nap után is csak három Pest megyei jelentkezőt talált a meghirdetett álláshelyekre. Az üzem vezetése elsősorban Pest megyében keresett munkásokat, mivel a környéken igen rossz a közlekedés. A környékbeli nyugdíjasokat általában szezonmunkákra veszik fel, és a vezető szerint csak egy hónapra küldték el őket, amikor nem volt mit feldolgozni a hűtőházban. Nehéz munkákra azonban nem lehet időseket alkalmazni, szükség volt fiatalabb munkaerőre is. Az igazgató nem tagadja, hogy esetenként többet fizetett a szlovákiai magyaroknak. De bevallása szerint csak humánus szempontok vezérelték, hiszen figyelembe kellett vennie, hogy ezek az emberek kilencezer forintnak megfelelő segélyből élnek Szlovákiában, ahol számukra egyáltalán nem adódik munkalehetőség. A részvénytársaság vezetője a státustörvény elfogadására vár, amely három hónapos szabad munkavállalást biztosít majd a határon túli magyaroknak.Krémer Balázs, az Országos Munkaügyi Központ megbízott igazgatója szerint amíg magasabbak a magyarországi bérek a szlovákiai fizetéseknél, addig lesznek illegális vendégmunkások Észak-Magyarországon. Azért sem éri meg bejelenteni a részmunkaidőben dolgozókat, mert igen magasak a relatív közterheik. Lengyel János, a Pest Megyei Munkaügyi Központ igazgatója szerint annak ellenére sok a feketemunka a szlovák határ mentén, hogy fokozták az ezért járó büntetést. Ez annak is köszönhető, hogy a megyében nagymértékben csökkent a munkanélküliség, és nincs elegendő munkaerő-tartalék. Nőtt azonban a hivatalosan bejelentett külföldi munkavállalók száma is, de egyes munkáltatók szinte menekülnek a közterhek elől. Sokszor nem tudják kivárni a harminc- vagy hatvannapos várakozási időt, amíg a munkaügyi központ megpróbál magyar munkaerőt találni. Gyakran azonnal akarják alkalmazni a vendégmunkásokat, vagy eleve csak a külföldieket szeretnék felvenni. Lengyel János szerint azonban a munkaügyi központ elsődleges feladata a magyar munkaerőpiac védelme.