A vidéki, kisgépek fogadására alkalmas nemzetközi reptereink életképességét és egyúttal idegenforgalmi megítélésünket is rontják azok a kiszállási díjak, amelyekkel számolniuk kell a külföldről hozzánk, illetve tőlünk a határokon túlra igyekvőknek. A repterek használati díjain kívül ugyanis fizetniük kell az ideiglenes határnyitás költségeit, a hatóságok borsos munkadíját is.Míg Nyugat-Európában kiépített és jól prosperáló kisreptérhálózat van – ahol nem jelent semmiféle problémát egy külföldi utas gyors be- vagy kiléptetése –, nálunk bonyolult és főként költséges procedúrával jár mindez – mondta a Magyar Nemzetnek Kóré Vilmos, a fertőszentmiklósi reptér vezetője.A német, a svájci, az olasz repülőnek általában eszébe sem jut, hogy napokkal-hetekkel előre jelezze érkezését. Nemegyszer a levegőből szól, és talán örök időre elveszhet a hazai repterek számára, ha nem engedik meg leszállását. A magyar eljárásjog és gyakorlat azonban nem olyan rugalmas, mint a Nyugat-Európában megszokott. Elvileg tíz nappal a tervezett határnyitás előtt már engedélyt kell kérni, és magas költségei vannak a hatóságok kiszállásainak is. Az időhatár sok esetben tarthatatlan, ezért Fertőszentmiklóson az egész szezonra megrendelték a szolgáltatást, a díjakat azonban végképp nem tudják az utasra terhelni. Már így is gyakran zúgolódnak a körülményesség, az árak miatt.A határőrszolgálat óránként 6750 forintért megy és stemplizi az útleveleket. A vámosok hétköznap ezer, hétvégenként ezerötszáz forintos órabért kérnek. Emellett saját utasbiztonsági szolgálatot kell fenntartani, ami tovább növeli a költségeket. Tavaly 4,8 milliós veszteséget kellett elkönyvelniük emiatt, de idén sem javul a helyzet. Csak az április 20-i szezonnyitást követő tizenegy nap adatai szerint hetvenhét nemzetközi gép, rajta 198 utas érkezett a szentmiklósi kifutópályára. Ez idő alatt a határőrség számlájára 415 ezer (utasonként 2097) forintot, míg a vám- és pénzügyőrséghez 99 500 (fejenként 503) forintot utaltak át. Az utasbiztonsági szolgálat fenntartása további 61 ezer forintot emésztett fel. Több mint 576 ezret fizettek ki – a befolyt 400 ezerrel szemben. A forgalmasabb nyári hónapok csak növelték a hiányt.Akkor miért csinálják? A belföldi utasok, a bérelt gépállások némileg kárpótolják őket, és úgy vélik, hosszú távon nyereségessé kell válnia a vállalkozásnak, hiszen Nyugaton egymást érik a hasonló, gazdaságosan működő kisrepterek. Előbb-utóbb profitálniuk kell a kitartásukért, míg előrébb lépni a terhek megosztásával lehetne – mondja Kóré. „Odaát” állami szerepvállalással biztosítják a határforgalmi kiadásokat, de szerinte előremutató a sármelléki példa is. Ott a Magyar Turizmus Rt. biztosít ebben a szezonban forrásokat a külföldiek határátléptetéséhez.
A Tisza mögé állhatott Gerendai Károly szélsőséges arab üzlettársa














