időjárás 4°C Virág 2022. november 26.
logo

A beszélő köntös meg az ezredforduló

2000.09.15. 22:00

Ha ő nem volna – írta Mikszáth Kálmánról Szerb Antal –, a magyar szellemtörténet legsivárabb évei lennének a millénium esztendői. Hogy 1896, meg ami utána következett, szép emlékként maradt meg a magyarságnak, az Mikszáth derűjének, írói édességének köszönhető. Utána, a XX. században fanyarrá változott minden íz.Fölismerték ezt a Szerb Antal által megfogalmazott bölcsességet alighanem a mi millenniumunkat szervező szellemi erők is, és ha csak tehetik, Mikszáthhoz fordulnak egy kis derűért, édes-ironikus realizmusért. Kecskeméten, a Katona József Színházban – mondhatni – reneszánszát éli a mikszáthi irodalom. Két évvel ezelőtt Új Zrínyiászát vitték színre – nagy sikerrel –, most – a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának millenniumi támogatásával – Kecskeméten játszódó elbeszélését, A beszélő köntöst. Az 1889-ben keletkezett írást színpadra alkalmazó (s rendező) Bodolay Géza, a színház direktora mindenekelőtt a mulatságosan boldog élet lehetőségét kívánja felmutatni e bemutató által. A mindenkori nehéz időkben is megteremthető édes idillt villantja fel – az ifjúság számára. Különösebb „operációra” nem volt szükség, az eredeti regény megírása óta eltelt 111 esztendő ellenére is rólunk szól a mese – állítja Bodolay. (Maga Mikszáth is mesének titulálta művét, amikor azt nyilatkozta róla: „a mese benne a fő, a történelmi események csak mint színek bukkannak föl mögötte”.) A mikszáthi irónia és önirónia hiteles megszólaltatása érdekében azonban – úgy tartják a kecskemétiek – szükség van zenére is, ezért azután síppal, dobbal, nádi hegedűvel kísérik a „pogány időkből való” történetet. A szeptember 29-i bemutatón ki-ki meggyőződhet róla, milyen hatással. A zenét a Chorhidea Kvartett, valamint Basa István és Szabó Sándor szolgáltatja, Mira János díszletei és jelmezei napjainkat is, de Mikszáth korát és a török világot is megidézik. A főszerepet Őze Áron játszsza, az öregbíró szerepében Fekete Tibort, Porosznoki szenátorként Dörner Györgyöt láthatja a közönség. A jelenben élő múlt jelenik meg a kecskeméti Katona József Színház millenniumi díszbemutatóján, az „álló idő”, a maga – mindenkori – abszurditásaival. Poszttörök korban élünk – mondja s írja Mikszáthtól kölcsönzött (?) derűvel Bodolay Géza, aki az író reneszánszát szervezi a kecskeméti társulat élén – ez a mi ezredfordulónk.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.