Megújult vasúti fővonal

Tegnap nyitották meg a forgalom előtt a Felsőzsolca– Hidasnémeti közötti, 67 kilométer hosszú, felújított vasúti fővonalat, amely egyben részét képezi a IX. páneurópai közlekedési korridornak. A teljes vasúti infrastruktúrát a MÁV Mélyépítő, Tervező és Magasépítő Rt. (MÁV MTM) hárommilliárd forintért építette újjá, ezzel a fővonal teljes hosszán száz kilométeres sebességgel haladhatnak a nagy tengelynyomású nemzetközi szerelvények is. Hidasnémetiben az ünnepélyes átadáson jelen volt Stumpf István kancelláriaminiszter, Manninger Jenő, a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium, Fónagy János, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára és Kukely Márton, a MÁV vezérigazgatója.A páneurópai korridorokat alkotó vasútvonalak mielőbbi modernizációja feltétele annak, hogy Magyarország vasúti közlekedése beilleszkedjen az EU egységes közlekedési rendszerébe.A Felsőzsolca–Hidasnémeti közötti vasúti pálya része a Balti-tenger, a Földközi-tenger keleti medencéje, illetve a Fekete-tenger térsége között kapcsolatot teremtő nemzetközi fővonalnak.Egy vonal rekonstrukcióját követően lényegesen csökkennek a menetidők – ebben az esetben 23 perccel hamarabb lehet eljutni Miskolcról az országhatárig –, és ami még ennél is fontosabb, lényegesen megnő a vasútvonal átbocsátókapacitása. Mindez megteremti a gazdasági alapot ahhoz, hogy az érintett térségek bekapcsolódjanak az európai vérkeringésbe, és megfelelő vonzerejük legyen a letelepedni szándékozó hazai és nemzetközi tőke számára.A Felsőzsolca–Hidasnémeti vasútvonal a térség közlekedésében is alapvető fontosságú. A vonal – amelyet 1860. augusztus 14-én nyitottak meg – nagyrészt párhuzamosan halad a 3-as számú főúttal, és érinti a régió nagyobb településeit. Évente 700-800 ezer utas használja, a teherforgalom megközelíti az egymillió tonnát, ebből a helyi forgalom 530 ezer tonna. A vasúti infrastruktúrát legutóbb 1964–1969 között építették át, a forgalmas nemzetközi fővonalon a vonatok harminc év alatt „elhasználták” a pályát, amelyen az utóbbi években csupán 40–80 kilométeres sebességgel lehetett közlekedni. Valló Gábor, a MÁV MTM Rt. stratégiai fejlesztési igazgatója lapunknak elmondta: a 67 kilométeres vonal egyes szakaszain ki kellett cserélni a vasúti felépítményt, a síneket és a váltókat, több állomáson pedig új utasperont építettek. Modernizálták a távközlő és a biztosítóberendezéseket is.A vonal átépítésére fordított hárommilliárd forintot az Európai Fejlesztési Bank (EIB) hitelként adta, erre a költségvetés garanciát vállalt. Magyarországon ez az első befejezett vasúti projekt, amit az EIB finanszírozott.