Nem a létszám dönt

– Az egyházak között az állam csak azok társadalmi szereplése alapján tehet különbséget, hittételeik vagy politikai szempontok alapján nem – olvasható az új egyházalapítási törvényjavaslat napokban elkészült szakmai koncepciótervezetében. A dokumentum az európai gyakorlat és a magyar Alkotmánybíróság állásfoglalásai alapján kívánja módosítani az 1990 óta érvényben lévő jogszabályt.A kultusztárca elkészítette és a jövő hónap elején a kormány elé terjeszti az egyházalapítási törvény módosításának javasolt szövegét. Mint ismeretes, az egyházi státus rendkívül széles állami kedvezményrendszert, például adó- és vámkedvezményt, valamint belső, működési önállóságot biztosít a törvényesen bejegyzett felekezetek számára. A dokumentum alapelvként rögzíti: a vallásszabadság olyan, minden embert megillető alkotmányos jog, amely az emberi jogok között kitüntetett helyet foglal el. Lapunk úgy tudja, hogy a törvényjavaslat kidolgozása során figyelembe vették az Európai Unió parlamentjének 1996-ban hozott határozatát is, amely felszólította a tagállamok kormányait, hogy „kellő megfontoltsággal alkalmazzák az adókedvezményt és a jogi védettséget biztosító vallási szervezeti státust”, valamint leszögezi: „tanúsítsanak maximális éberséget annak érdekében, hogy a szekta jellegű csoportosulások ne juthassanak a törvényes társadalmi testületeket megillető jogokhoz.”A kultusztárca előterjesztése szerint „az egyházként nyilvántartásba vett szervezetek visszás tevékenysége nem kezelhető az önmagában egyházi jogállás szabályozásával... Amennyiben bűncselekmények történnek, az illetékes hatóságoknak és bíróságoknak az egyedi ügyekben fel kell lépniük”. Az Alkotmánybíróság 1993-as döntése alapján a javaslat az egyházak jelenlegi nyilvántartásba vételének rendszerén kíván változtatni, hiszen a felekezetek ezáltal kapják meg a jogi személyiséget megillető kereteket és kedvezményeket. A javaslat azonban indokoltnak nevezi, hogy „az egyházak nyilvántartásba vételét egy bíróság (a Fővárosi Bíróság) illetékességébe” vonják. Az alapítói létszám minimális szintjének meghatározása véglegesen kikerült a szövegből, a jogalkotók ehelyett inkább a tartalmi szempontok alapján vonnák meg a bejegyzéshez szükséges feltételeket. A dokumentum szerint a „visszaélések nagy része az egyházi jogállás megszerzésével kapcsolatos, ezért indokolt lenne annak biztosítása, hogy csak ténylegesen vallási tevékenység végzésére lehessen egyházat mint sajátos jogi személyt létrehozni”. A tervezet ezért azt is meghatározná, hogy mit tekint vallásnak és mit nem. Ez utóbbi kategóriába a gazdasági, a politikai érdekérvényesítő, a pszichikai vagy parapszichikai és a gyógyító tevékenységet, a nem hitéleti okatást, a humanista tanok követését, valamint a mágiát sorolja. Ezenkívül azt is leszögezi, hogy „a sajátos státus elnyerésének hiánya nem lehet akadálya a törvény adta keretek közé nem illeszthető vallás szabad gyakorlásának”, amit alkotmányos jognak tekint, amennyiben ez a tevékenység nem sérti az alkotmányos rendszert. Mint az a szövegben olvasható: „az új rendelkezés kimondhatná, hogy az egyházak azonos szabadságot élveznek, illetve, hogy az egyházak jogai és kötelezettségei tekintetében különbség csak tényleges társadalmi szerepük alapján tehető.”Semjén Zsolt, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának egyházi ügyekkel foglalkozó helyettes államtitkára a Magyar Nemzet kérdésére elmondta: ilyen széles körű egyeztetés talán egyetlen törvénymódosítást sem előzött meg. Az összes bejegyzett egyháznak és vallási közösségnek, valamint a témával foglalkozó szociológusoknak, illetve alkotmányjogászoknak is kikérték a véleményét. Hozzátette: a javaslat nem korlátozza a vallásszabadságot, hiszen annak védelmében akadályozná meg a visszaéléseket.– A tervezet kimondja, hogy egyházat csak vallási célra lehet alapítani. Ehhez azonban meg kellett teremteni a vallás jogilag is értelmezhető definícióját. Így a dominánsan nem vallási tevékenységet folytató társulatoktól az ügyészség, illetve a bíróság megtagadhatja az egyházi státust. A törvényjavaslat azt is tartalmazza, hogy a vallási közösségeket csak egy helyen, a Fővárosi Bíróságnál lehetne nyilvántartásba venni. Ezáltal a szükséges szakismerettel rendelkező eljáró bíró körül kialakulhatna egy szakértői csapat, amelynek a meghallgatása után ő dönthet arról: vallási tevékenységet folytat a bejegyzését kérő közösség, vagy nem – mondta a helyettes államtitkár. Semjén Zsolt szerint az egyházakat egyenlő szabadság illeti meg, de ebből nem következik, hogy az állam köteles automatikusan ugyanolyan kedvezményeket biztosítani egy tegnap „kitalált” vallási kísérletnek, mint egy sok évszázados múlttal rendelkező és közfeladatok tömegét átvállaló, reális társadalmi támogatottsággal rendelkező egyháznak.