Újszerű régiókapcsolatok

– A vidék felsőoktatásának kutatás-fejlesztési részvétele csekély, még az egyébként gazdasági szempontból nagyon sikeres nyugat-dunántúli régió is alig több mint 4 százalékos részesedést jegyez. Az akár a határokon átnyúló, regionális együttműködéssel azonban jelentősebb szerephez juthatnának a győri, soproni, illetve szombathelyi központok – állítja Rechnitzer János.Az MTA Nyugat-magyarországi Tudományos Intézetének vezetője a győri Széchenyi főiskola Akadémiai nap című rendezvényén elmondta: a kutatás-fejlesztésre fordított források csaknem kétharmadát a fővárosban költik el. A második helyezett Csongrád megye mindössze 5,5 százalékot, Hajdú-Bihar pedig 5,2 százalékot képvisel. Az e tekintetben jócskán mögöttük szerénykedő nyugati régiónak egyelőre nem sikerült kihasználnia azt a tényt, hogy a külföldi tőkebeáramlásnak köszönhetően komoly gazdasági potenciál összpontosul a térségben. A megvalósult beruházások továbbfejlesztéséhez nélkülözhetetlen, az üzemek tartós letelepedését jelentő kutatási háttér pillanatnyilag nagyrészt kialakulatlan. A helyben születő, hasznosításra érdemes tudományos eredmények létrehozása, a másutt létrejött fejlesztések transzferálása, terjesztése kulcskérdés, hiszen csupán az európai átlaghoz viszonyítottan ma még alacsony bérek önmagukban nem alkalmasak a tőke továbbáramlásának megakadályozására.A térség felsőoktatása csaknem 18 ezer hallgatót fogad be, de az MTA kutatóintézetének vezetője szerint egyelőre nem dőlt el, hogy melyik intézményből lesz többkarú, regionális univer-sitas. Képzési párhuzamosságok alakultak ki, s az egymással különösebb kapcsolatokat nem ápoló intézmények versenyképessége azáltal is gyengül, hogy a források megoszlanak közöttük. Rechnitzer János a szervezeti összevonásokra építő kapcsolatok helyett az újszerű, együttes programokra alapozó kutatás-fejlesztésben látja a jövőt.