Zöld játékok

A mi Ausztráliánk – képes és képtelen történetek az ötödik kontinensről címmel jelenik meg az olimpiára időzítve a Csontos János–Farkas Péter–Lukovich Tamás szerzőhármas szubjektív hangú, számos kuriózummal szolgáló könyve. Az alábbiakban az olimpiai előkészületekről szólófejezetből adunk ízelítőt.Ausztrália nem most esik át a tűzkeresztségen a nagyszabású rendezvények lebonyolítása területén: a számunkra különösen emlékezetes 1956-os olimpiát Victoria állam fővárosában, Melbourne-ben, az 1988-as világkiállítást pedig Queensland központjában, Brisbane-ben rendezték. A Sydney 2000 Olimpia központi rendezvényeinek színhelye a Csendes-óceán partjához nagyjából félkörösen illeszkedő négymilliós nagyváros Homebush nevű, földrajzi értelemben központi fekvésű elővárosa.Az olimpiára az esemény súlyának megfelelő komolysággal készült a város. A legtöbb új sportlétesítmény már 1994-ben állt; a készültségi fok ekkor magasabb volt, mint Atlantában, ahol 1996-ban rendeztek olimpiát. A helyszín kiválasztása zseniálisnak bizonyult. Vízen, főúton, autópályán egyaránt elérhető, s hogy a vasút se maradjon ki, új vonalat építettek ki, amelyet természetesen bekapcsoltak a városi rendszerbe. [...]A Parramatta-folyón felfelé, Sydney kikötőjének mesés öbölrendszerétől mintegy 25 kilométerre található, elsősorban a „rozsdazónához” tartozó szuburbia hatalmas kiterjedésű elhagyott iparterületeinek, szennyezett környezetének újrahasznosítása régi fejfájása a város tervezőinek. A „két legyet egy csapásra” elv, úgy tűnik, jó megközelítésnek bizonyult a 760 hektáros beruházás esetén (érzékeltetésül: Győr belvárosa 90 hektár), amely a déli félteke legnagyobb városrekonstrukciós projektje. A terület korábbi, erősen környezetszennyező tevékenységei miatt (vágóhíd, föld alatti lőszerraktár, ipari termelés) környezeti regenerációt igényelt. A projekt teljes stratégiáját áthatotta a high-tech eljárásokkal végrehajtott környezeti rehabilitáció: a napenergiával működtetett föld alatti víz-újrahasznosítás, a talajcsere, a százezer facsemete ültetése, valamint a flórájával és faunájával megvédett sós láp – de ugyanilyen súlyt fektettek az utóhasznosításra is. Ez utóbbi a tiszavirág-életű megaprojektek kulcsproblémája, hiszen a sokmilliárdos beruházás önmagában mindössze néhány hetes eseményt szolgálna. Úgy látszik, a lápos területek helyreállítása is sikerrel jár: a mérnökök három nagyobb és huszonnégy kisebb tavacskát létesítettek a veszélyeztetett állatfajok – békák, vándormadarak – természetes környezetének megteremtésére. Az élőhely fenntartását, a szúnyogok elszaporodásának megakadályozását vízforgató rendszer segíti.Az olimpia helyszínén bőségesen állt rendelkezésre szabad terület – és e terület állapota miatt szükségessé vált nagyszabású munkálatoknak köszönhetően a 2000-es olimpia már megnyitása előtt kiemelkedő helyet foglal el a játékok történetében. Az olimpiai centrum a számtalan sport- és rekreációs létesítményen túl kereskedelmi és lakótevékenységet is magában foglal, ezáltal önmagában is sokszínű, új városrészt alkot a hatalmas területen fekvő Sydneyben. Ez egyébként az első olyan olimpia, ahol a sportolók egy, a szolgáltatások teljes skáláját nyújtó olimpiai faluban gyaloglási távolságra laknak a legfontosabb versenyek színhelyétől. Maguk a sportlétesítmények állami beruházásban készültek [...], míg a sportolók szállásául szolgáló tulajdonképpeni „falu” a magánszektor beruházása: a játékok után lakóparkként funkcionál.Magától értetődik, hogy az építészetben és az infrastruktúra tervezése során is a környezet védelme került előtérbe. A napenergia felhasználása Ausztráliában nem számít sem újnak, sem különlegesnek: a sok napsütést kihasználva már több évtizede szerelik fel a családi házakra a napenergiával működő vízmelegítőt, s terjedőben vannak az elektromos áramot előállító napcellák is. Az olimpiai park főutcáján, az Olympic Boulevardon is büszkén magasodnak a napenergiát felhasználó villanyoszlopok, s az olimpiai falu épületeinek energiaigényét is több ezer napelem elégíti ki. Ezeket az épületeket már eleve úgy tervezték, hogy a játékok végeztével néhány kisebb módosítással – például a földszinti szobák garázzsá történő átalakításával – magas presztízsű lakóházakként legyenek eladhatók.Az ötlet fényesen bevált: a házak nagy része már elkelt, áruk két év alatt csaknem a duplájára nőtt. Felsorolni is hosszú lenne azokat a műszaki megoldásokat, amelyek miatt a Sydneyben rendezett olimpia kiérdemelte a „legzöldebb” jelzőt. Homebush Bayben megvalósult a kettős vízvezeték elve: a nem fogyasztási célra szolgáló víz az ivóvíztől elkülönítve érkezik. Többnyire csapadékvíz, amelynek összegyűjtésére bonyolult rendszert építettek ki. E rendszerhez ugyanúgy hozzátartoznak a stadionok speciálisan kialakított tetőszerkezetei, mint a vízáteresztő térburkoló elemek. [...] A szigetelés alapanyaga itt hulladék papír, a vízisport-központban ózon felhasználásával csökkentik a víz tisztítására szolgáló klórmennyiségét.A nagyszabású létesítmények közül talán az Aquatic Centre (vízisport-központ) érdemel több figyelmet. A komplexum méretének és az alkalmazott technológiáknak köszönhetően jelenleg a világ legnagyobb és legjobb ilyen sportlétesítménye. A verseny- és edzőmedencék mellett számtalan vízi csúszda, fantáziapatak, vízesések, pancsolók és szaunák teszik felejthetetlenné a családi kikapcsolódást, ahová az egész napos belépő mindössze nyolc dollár volt pár éve. [...] Látogatásunkkor természetesen nem tudtunk ellenállni annak, hogy a központi versenymedence 4-es és 5-ös pályáján – ott, ahol a legnagyobb világcsúcsok szoktak születni – leúszszuk a százméteres távot, sőt ezt a velünk lévő gyerekeknek is előírtuk: hadd emlékezzenek majd a tévéközvetítések során az ismerős sávra...