Ma már semmi sem indokolja a villamos energia közszolgáltatás régi rendszerének fenntartását és az univerzális szolgáltatásra (a tömeges igények olcsó és hatékony kielégítése, versenyfeltételek között) történő átmenet késedelmét. A villamosenergia-szolgáltatás monopóliumai és a garantált szerződéses viszonyai nemcsak az energetikai hatékonyságjavítás gátló tényezői, hanem más közüzemi ágazatok (távközlés, közlekedés, vízszolgáltatás stb.) költségnövelő tényezői is – mondta lapunknakdr. Drucker György, az Ipari Energiaforgyasztók Fóruma (IEF) főtitkára, annak kapcsán, hogy rövidesen ismét az Országgyűlés elé kerülhet a villamosenergia-törvény (VET) tervezete.Mint jelezte: az IEF szerint a magyar gazdaság számos kulcságazata számára válik mindinkább létkérdéssé az energetikai piacnyitás. A papíripar, a vegyipar, a fémfeldolgozás, a cementipar és számos más ágazat fokozatos hátrányba kerül európai versenytársaival szemben, akik a liberalizált árampiacokon a fogyasztás volumenéhez és jellegéhez igazodó árelőnyöket élveznek. Megértik az energiaszektor cégeinek aggodalmait, amelyek a piacnyitáshoz fűződnek, hiszen az iparági szereplők (MVM, erőművek és áramszolgáltatok) nem szívesen bocsátkoznak versenybe a számukra új és nehezen prognosztizálható feltételek mellett. Nem kívánnak mást, mint a hosszú távon működőképes, tisztességes versenypiac feltételeinek megteremtését. Ennek fő követelményei: a fokozatos és részleges piacnyitás kezdődjék el a fogyasztók legalább 10-20 százalékát kitevő nagyfogyasztók feljogosításával 2001-ben: a piaci feltételeik megteremtésével ésszerű ütemben bővüljön a feljogosított fogyasztók köre úgy, hogy 2005-re teljessé váljon a piacnyitás – hangsúlyozta Drucker György.
origo.hu
Kiszelly Zoltán: A Fidesz szavazói aktívak, egyáltalán nem bizonytalanodtak el
