Becsapott magyarok

Régóta tudjuk, kontinensünk keleti fertályán nem nehéz történelmi, politikai párhuzamokat vonni. Az ismerősnek tűnő friss hírek hallatán először hitetlenkedve kapjuk fel fejünket, aztán gyorsan beugrik: ami ma Szlovákiában történik, az tegnap Romániában már lejátszódott. Pozsonyban hetek óta politikai zsarolással vádolják a Magyar Koalíció Pártját (MKP), mivel annak vezetői azt merték mondani, hogy amennyiben a kormányzati partnerek nem teljesítik az – egyébként a koalíciós programban feketén-fehéren szereplő – vállalásokat, akkor a magyar párt nem szavazza meg a szlovák alkotmány tervezett módosítását. A történet tehát a szlovák közvélemény előtt a „zsaroló” felvidéki magyarokról szól, és nem arról, hogy a Dzurinda-kabinetet támogató parlamenti többség formációi ellenzik egy, a magyarok természetes statisztikai többségét megőrző megye kialakítását. És ez csak az egyik a teljesítetlen magyar elvárások közül, igaz, a legfájóbb. Hiszen az MKP gyakorlatilag feladta autonómiatörekvéseit a kormányzatba való belépésért cserébe, többek között éppen azért, hogy a közigazgatási reform elfogadásakor a szlovák pártok ne vehessék elő tarsolyukból a szeparatizmus jól ismert vádját. A kiút a zsákutcából egyelőre kétséges, hiszen Dzurindáék mögött Meciar egyre fenyegetőbb árnya tornyosul. Kiszállni az Európa által – a magyarok koalíciós részvétele miatt is – elfogadott szlovák kormányzatból, elszigetelődni egy „majdnem demokratikus” hatalom és a tomboló nacionalisták közé szorulva, vagy folytatni még aktívabb politizálással, ha kell, még erőteljesebb kikényszerítő eszközökkel. Továbbra is e két lehetőség között választhat a magyar párt, és egyelőre kitart az utóbbi mellett.A fentebb vázolt helyzetkép Romániában már négy éve ismert. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) bizalommal és a lehető legtermészetesebb módon társult 1996-ban a Ion Iliescu exkommunistáit leváltó pártokhoz, egy csapásra lemosva ezáltal a magyarellenes jelzőt az új vezetésről. Az újabb általános választások előtt másfél hónappal az erdélyi magyarság helyzete ugyan alapvetően jobb, mint mondjuk 1993-ban, de a becsapottság érzése éppoly erőteljesen él az érdekvédelmi szövetség politikusaiban, mint a magyar választókban. A minap az RMDSZ képviselőházi csoportja bejelentette, hogy mindaddig nem vesz részt a törvényhozás munkájában, amíg a testület napirendjére nem tűzi a közigazgatási törvény tervezetét. Az önkormányzati reformokat tartalmazó jogszabály elfogadásával párhuzamosan ismét elakadt az államosított egyházi ingatlanok visszaadásának ügye is. Pedig az RMDSZ vezetése sem vádolható a román közvélemény által elfogadhatatlannak tartott autonómia erőltetésével.Felvidéki és erdélyi magyarok: bizakodás, némi előrelépés majd a becsapottság keserű íze. Magyar párhuzamok a Kárpát-medencében az új évezred küszöbén.