Egyértelmüen kitűnik, hogy az európai uniós csatlakozásra való felkészülésnél minden ágazatban meghatározható az EU-szinthez megfelelő, versenyképes vállalatméret. A Budapest Banknak ennek megfelelően az a feladata, hogy azokat a vállalatokat támogassa aktív hitelezéssel, melyek a csatlakozásig ezt a méretet biztosan el tudják érni – mondta lapunknak Hárskuti János, a Budapest Bank vezérigazgató-helyettese, a vállalati üzletág vezetője. Ez a vezérigazgató-helyettes szerint azt jelenti, hogy a mai magyar kisvállalatok egy részének minden eddiginél nagyobb hitelre van szüksége, és ebben a feladatban a kormányzatra is fontos szerep hárul.Hárskuti János felhívta a figyelmet arra, hogy a bankoknak olyan iparágakra célszerű koncentrálniuk, ahol a termelés vagy szolgáltatás jellegéből adódóan kisebb körzetek, régiók ellátása csak helyi, hazai vállalkozásokkal oldható meg, hosszú távon is.A másik fontos tényező a vezérigazgató-helyettes szerint a globalizáció hatásainak figyelembe vétele. Számos területen bekapcsolódhatnak a kis- és középvállalati finanszírozással foglalkozó bankok is, de szükséges az, hogy tudatos stratégiával rendelkezzenek.Hárskuti János kiemelte: a magyar pénzintézeti szektor még csak most jutott el oda, hogy a kisvállalati hitelezésre hangsúlyt helyezzen, hiszen eddig a bankokat inkább a kockázatkerülő, nagy-, majd később középvállalati hitelezés jellemezte.A Budapest Bank kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitelállománya az idei év első nyolc hónapjában 22 százalékkal növekedett. Ezen belül a lízingágazat kiemelkedő, 30 százalék fölötti növekedést produkált, ami 6,4 milliárd forintot jelent. Ezzel a Budapest Bank részesedése az eszközlízing területén eléri a tizenöt százalékot.A kisvállalatok körében a bank eddig 21 százalékos hitelállomány-bővülést ért el, ami a várakozások szerint év végére 35-40 százalékra emelkedik. A középvállalati kör 10 százalékos állománybővülése év végére a bank számításai szerint eléri a 20-25 százalékot.A vállalati üzletág hitelein belül a kisvállalatoknak nyújtott kölcsönök állománya eléri a 18 milliárd, a középvállalatoké a 36 milliárd, az eszközlízing pedig a 18 milliárd forintot. A vállalati betétállományon belül 50 milliárdnyi a forint folyószámlán lévő összeg, a lekötött betétek állománya 30 milliárd forintot tesz ki, és néhány milliárddal a devizabetétek is részesednek ebből a szegmensből.
Apokaliptikus felvételek Rákosrendezőről: szeméthegyek, mocsok, hajléktalantantanyák