GKI: marad a növekedés

Éves átlagban idén 9,5 százalékos infláció várható a GKI Gazdaságkutató Rt. prognózisa szerint – közölte Vértes András elnök tegnapi, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. A társaság tegnap kiadott előrejelzése szerint az infláció 2001-ben éves átlagban 8,5 százalékosra csökken.Vértes András elmondta: a GDP növekedése idén eléri az 5,5 százalékot, ám a cserearányromlással korrigált, felhasználható GDP csak 4,2 százalékkal emelkedik. Az ipari termelés idén mintegy 18 százalékkal növekszik, a munkanélküliségi ráta 6,5 százalékra mérséklődik. A beruházás 8 százalékkal, a fogyasztás 4 százalékkal bővül.A növekedés továbbra is exportvezérelt, a külkereskedelmi egyenleg romlása teljesen a kőolaj árának emelkedésével magyarázható. A fizetési mérleg hiánya a múlt évhez hasonlóan 2-2,2 milliárd dollár körül alakul, a GDP arányában pedig még kissé csökken is. Idén az adóbevételek dinamikus növekedése ellenére a költségvetési kiadások vásárlóértéke nem emelkedik. Az államháztartás deficitje hozzávetőlegesen a GDP 3,2 százaléka lesz. Az inflációhoz képest a nominális kamatok alacsonyak, a reálkamatok minimálisak, és a megtakarítási ráta folyamatosan csökken.A jövő évre a GKI alapvetően az ideihez hasonló folyamatokra számít. Az eurorégió növekedési üteme az idei 3,5 százalékról alig mérséklődik, és a GKI szerint az olaj átlagára 2001-re 27-28 dollárra csökken.A közszférában a tényleges bruttó béremelés 15 százalék körül alakul majd, amitől alig marad el a magánszektorban bekövetkező növekedés. A GKI inflációs és bérprognózisából, valamint a jelenleg érvényes szabályozásból kiindulva a nyugdíjakat 10,5-11 százalékkal kellene jövőre emelni. Az egyéni fogyasztás várhatóan 4,5-5 százalékkal nő. 2001-ben a beruházások 11 százalékkal nőnek. A bruttó ipari termelés várhatóan 12 százalékkal bővül. A GKI prognózisa szerint jövőre 5 százalékkal nő a GDP, a folyó fizetési mérleg hiánya pedig 2,5 millió euróra emelkedik. Az államháztartás hiánya a GDP arányában 4 százalék körül alakul majd.A GKI véleménye szerint gazdaságilag indokolt lenne az irányadó kamatok óvatos, jelzésértékű emelése, ám ennek megvalósulása az esetleges növekedéslassító hatás miatt kérdéses. A kiszámíthatósághoz valószínűnek tartja a GKI a csúszó leértékelés rendszerének és jelenlegi mértékének fenntartását mindaddig, amíg az infláció erőteljesebb csökkenése előbb a leértékelési ütem mérséklését, majd magának a rendszernek a megszüntetését megalapozza.