Promontórium (1886 óta Budafok) szőlőkultúrája egészen a római időkig nyúlik vissza. Az Árpád-házi királyok korának oklevelei is említik az itteni szőlőművelést és a török hódoltság idején is nagy előszeretettel szegték meg ezen a helyen vallásuk tiltó rendelkezéseit a török katonák, engedve a jó magyar bor csábításának. Később Savoyai Jenő herceg lett a település földbirtokosa, aki rajnai sváb telepeseket hozatott a területre.A svábok virágzó borgazdálkodást folytattak egészen a XIX. századig, amikor a filoxéra kipusztította az olyan kitűnő fajtákat, mint a mézesfehér, vagy a rácfekete. Ez utóbbit akkoriban a kadarka mellé állították, és úgy tartották, hogy az egyik a savát, a másik a borsát adja a jó vörösbornak. Az ország vasútjainak Budapest-központúsága azt eredményezte, hogy az itt megüresedett pincékben kezdték tárolni az ország összes borfajtájának egy részét, így 1909-ben már több mint háromszáz kereskedelmi borpince volt Budafokon. Az ötvenegyezer méter hosszú, összefüggő pincerendszer jelentős részében ma is bort tárolnak, nem véletlen, hogy itt találhatók az ország leghíresebb díszhordói és a világ legnagyobb, töltőképes fahordója is, amely több mint százezer liter bor tárolására alkalmas.Az óriáshordók története a XIII. század főúri uradalmaiban kezdődik, ahol az ünnepi rendezvények fényének emelésére készítettek szokatlanul nagy űrtartalmú boroshordókat. Dr. Mercz Árpád tanulmánya szerint az első jelentősebb hordóóriás a heidelbergi udvari pincében készült el, űrtartalma mintegy húszezer liter lehetett. A XVI. századtól kezdve megkezdődött a német grófok, hercegek és választófejedelmek vetélkedése: ki tud nagyobb hordót készíttetni. János Kázmér őrgróf rendelésére készült el az úgynevezett „első heidelbergi nagyhordó”, amely már százharmincezer literes volt, de ez a harmincéves háborúban megrongálódott. A XVII. században I. János György és Károly Lajos, majd a XVIII. században Károly Fülöp és Károly Tivadar választófejedelmek megbízásából készültek több mint kétszázezer literes nagyhordók. Az utóbbi tetején erkélyt alakítottak ki, amelyre faragott lépcső vezetett, a hordóval szemben a fejedelem udvari bolondjának szobra állt, aki az írásos emlékek szerint minden lefekvés előtt megivott húsz palacknyi bort a hordóból.A történelmi Magyarország híres hordóóriásai közül az első nevezetessé vált alkotás az 1823-ban készült nagyszombati Szulinyi-féle nagyhordó, amely akkor a világ legnagyobb fahordója volt, és a bécsi Práterben ki is állították. A múlt századi magyar nagyhordók közül hírességnek számított gróf Zichy Ferenc bihardiószegi hordója és Esterházy Miklós herceg baji „öreg hordója”, amely különösen a róla keringő kísérteties anekdotáról volt nevezetes. Eszerint a hordót készítő kádármester felesége összeszűrte a levet az egyik segéddel. Az öregedő kádár egyszer csak nyomtalanul eltűnt. Évek múlva, amikor az özvegy már férjhez ment, a hordóban tisztításkor találtak egy emberi csontvázat, amelyet az ujján lévő gyűrűről a kádármesterrel azonosítottak. A hordó még ma is megvan a baji pincében.Egy budafoki cég pincészetében található Hohl Lipót kádármester ötvennégyezer literes fahordója is, minden dongája elkészítéséhez egy-egy tölgyfa volt szükséges. A hordó fenekére helyezett tábla tanúsága szerint akkor ez volt Csonka-Magyarország legnagyobb űrtartalmú boroshordója. A budafoki világhíres sziklapincék legnagyobb, százezer literes boroshordóját Hahn Ferenc szálloda- és étteremtulajdonos birtokolta, de ez a második világháborúban megsérült, majd az ötvenes években eltávolították. 1974-ben hazánk fahordó állománya két új hordóóriással gyarapodott: az egyik a badacsonylábdihegyi pincészetben került ászokra, a másik még mindig működik Budafokon. Az űrtartalma ezerhuszonkét liter, a fejátmérője négyszázhetven centiméter, a hasátmérője csaknem hatméteres, nettó tömege tizennyolc tonna.A hordófenékre az „óriást” megrendelő Borgazdasági Vállalatok Trösztje faragást is készíttetett Szabó István Kossuth-díjas szobrászművésszel. Az ábrázolt hordók között felismerjük a pincegazdaság jogelődje által készíttetett Petőfi- és Rákóczi-kishordók mását is. Budafokon egyébként több jelentős értékű díszhordó is található, amelyeken különböző díszítéseket eszközöltek az első fenék kifaragásával. Ilyen például a bibliai jelenetet ábrázoló Noé-hordó, a szabadságharc évfordulójára készült Kossuth-emlékhordó, az aradi vértanúk hordója, a II. Rákóczi Ferenc-emlékhordó, vagy a Szent István eucharisztikus nagyhordó is, amelyen Szent István királyunk mellképét helyezték el. Ebben tárolták az uralkodó halálának kilencszáz éves évfordulóján tartott budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus miseborát, amelyet Eugenio Pacelli bíboros (a későbbi XII. Pius pápa) személyesen áldott meg a budafoki pincészet boltozata alatt.
origo.hu
Meghalt Varga Szilvia
