Tetemes veszteségek

A Duna menti országok nagykövetei hétfőre szerveztek meg egy informális jellegű találkozót, ahol központi témaként szerepel a jugoszláviai dunai hídroncsok kiemelése – értesült a Magyar Nemzet. A jugoszláviai változásokkal együtt hamarosan a gyakorlatban is megkezdődhet a közelmúltban lebombázott hidak roncsainak kiemelése. Ebben, valamint az újjáépítésben több hazai hídépítő cég is érdekelt lehet.Előzetes felmérések szerint 24 millió euróba kerül az Újvidék környékén lebombázott dunai hídroncsok eltávolítása. Az Európai Unió – mivel több EU-tagállam is komoly forgalmat bonyolított eddig a Fekete-tenger irányába – a közelmúltban határozott úgy, hogy a hídroncsok kiemelési költségeinek a nagy részét fedezi. Brüsszelben a támogatás mértékét olyanformán állapították meg, hogy a teljes költség 85 százalékát az EU vállalja, ám ez az összeg nem lehet több 22,4 millió eurónál.A Dunára vonatkozó belgrádi egyezmény lehetővé teszi, hogy a folyó hajózhatóvá tételét, azaz jelen esetben a hídroncsok kiemelésének irányítását az adott ország helyett a Duna Bizottság végezze. A 22,4 millió eurón felüli részt a Duna Bizottságnak egyéb hozzájárulásokból kell előteremtenie. Mivel minden Duna menti államnak érdeke, hogy a folyó mielőbb hajózhatóvá váljék, legutóbb a német kormány szavazott meg egymillió eurót a roncsok kiemelésére, ugyanígy a magyarok százezer euróval támogatják a majdani építkezéseket. A munkakezdés pontos időpontját egyelőre csak találgatni lehet, hiszen mindehhez leginkább politikai döntés szükséges. Annyi már bizonyos, hogy a Duna Bizottságnak meghatározó szerepe lesz a roncsok kiemelésében.A pályázatokat a Duna Bizottság készíti elő, amelyek szövegére az EU tesz javaslatot. A munkák kezdetétől számítva fél éven belül akár már a teljes al-dunai szakasz hajózhatóvá válik, ezt követően kerül sor a hidak újjáépítésére.A Mahartnak, a magyar kikötőknek, illetve az al-dunai szállításban érdekelt cégeknek tavaly több mint kétmilliárd forintos bevételkiesést okozott a folyószakasz hajózhatatlansága. A Mahartnak idén legalább 500 millió forint veszteséget okoz, hogy a legfontosabb szállítási útvonalon nem tudnak hajózni. Az al-dunai fuvarozásban érdekelt hajós cégek eddig úgymond a „kiskapukat sem tudták kihasználni, hiszen mindeddig a jugoszlávok horribilis öszszegeket kértek azért, ha egy-egy szakaszt rövid időre megnyitottak. Ideiglenesen ugyanis el lehet hajózni a hidaknál, a magasan kiszabott pótdíjak” miatt azonban nem volt eddig érdemes fuvart vállalni.A hazai hídépítő cégek – így a Ganz Híd-, Daru- és Acélszer-kezetgyártó Rt. vagy a Hídépítő Rt. – érdekeltek abban, hogy az al-dunai hidak újjáépítésében részt vállaljanak. A hídépítő cégek megfelelő eszközparkkal rendelkeznek ahhoz, hogy mind a roncsok kiemelésében, mind az újjáépítésben tevékenyen részt vegyenek. Mint azt Apáthy Endre, a Hídépítő Rt. vezérigazgatója lapunknak elmondta, abban az esetben, ha végső határozat születik, a cég rendelkezik elegendő kapacitással a létesítmények újjáépítésére.A Jugoszlávia elleni gazdasági blokád és a büntetőszankciók feloldásával várhatóan a főbb közlekedési útvonalakon is megélénkül a forgalom. Ebben a helyzetben lehetőség lesz arra, hogy például a jugoszláv vasút (JZ) eddig felhalmozott tartozását folyamatosan törlessze. Mint azt a MÁV illetékeseitől megtudtuk, augusztus végén a kamatokkal és az árfolyamváltozásokkal együtt 19,6 milliárd forint volt a JZ tartozása. A MÁV vezetői a nemzetközi vasúti szervezeteken keresztül most arra tesznek javaslatot, hogy egyes jugoszláv tranzitvonalak bevételeinek 50 százalékát kapja meg a magyar vasúttársaság a törlesztés részeként.