Egyeztetés az egyházalapításról

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) kezdeményezésére ma hatpárti egyeztetést tartanak a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvénytervezetről. Semjén Zsolt, a tárca egyházi ügyekkel foglalkozó helyettes államtitkára szerint a javaslat szövegét széles körű egyeztetés után fogalmazták meg.A kultusztárcánál elkészült az egyházalapítási törvény módosításának javasolt szövege, amelyet Rockenbauer Zoltán miniszter kezdeményezésére vitatnak meg. A javaslat alapelvként rögzíti: a vallásszabadság olyan, minden embert megillető alkotmányos jog, „amely az emberi jogok között kitüntetett helyet foglal el”. A dokumentum elkészítése során figyelembe vették az Európai Unió parlementjének 1996-ban hozott határozatát, amely felszólította a tagállamok kormányait, hogy „kellő megfontoltsággal alkalmazzák az adókedvezményt és a jogi védettséget biztosító vallási szervezeti státust”, valamint leszögezi: „tanúsítsanak maximális éberséget annak érdekében, hogy a szektajellegű csoportosulások ne juthassanak a törvényes társadalmi testületeket megillető jogokhoz”.Az Alkotmánybíróság 1993-as döntése alapján a törvényjavaslat az egyházak jelenlegi nyilvántartásba vételének rendszerén változtatna, a felekezetek ugyanis ezáltal kapják meg a jogi személyiséget megillető kereteket és kedvezményeket. A javaslat szerint „az egyházak nyilvántartásba vételét egy bíróság illetékességébe” vonnák. Az alapítói létszám minimális szintjének meghatározása nem szerepel a szövegben, a jogalkotók ehelyett inkább a tartalmi szempontok alapján vonnák meg a bejegyzéshez szükséges feltételeket. Mint olvasható: a „visszaélések nagy része az egyházi jogállás megszerzésével kapcsolatos, ezért indokolt lenne annak biztosítása, hogy csak ténylegesen vallási tevékenység végzésére lehessen egyházat létrehozni”. A törvénytervezet ezért azt is meghatározná, hogy mit tekint vallásnak és mit nem. Utóbbiba a gazdasági,a politikai érdekérvényesítő, a pszichikai vagy parapszichikai és a gyógyító tevékenységet, a nem hitéleti okatást, a kultúraközvetítő, a humanista tanok követését, valamint a mágiát sorolja. Ezen- kívül azt is leszögezi, hogy „a sajátos státus elnyerésének hiánya nem lehet akadálya a törvény adta keretek közé nem illeszthető vallás szabad gyakorlásának”, amit abban az esetben, ha nem sérti az alkotmányos rendszert, alkotmányos jognak tekint. Mint az a szövegben olvasható: „az egyházak azonos szabadságot élveznek”.Semjén Zsolt, a javaslatot kidolgozó egyházi titkárságot irányító helyettes államtitkár a Magyar Nemzet kérdésére elmondta: ilyen széles egyeztetés talán egyetlen törvénymódosítást sem előzött meg. Az összes bejegyzett egyháznak és vallási közösségnek, valamint a témával foglalkozó szociológusoknak, illetve alkotmányjogászoknak is kikérték a véleményét. Hozzátette: a javaslat nem korlátozza a vallásszabadságot, hiszen annak védelmében akadályozná meg a viszszaéléseket.