Jogilag bizonytalan lakásbérlők

A lakástörvény szerint egy hónap múlva jár le az önkormányzatokra kötelező előírás, amely a bérlakások külső személynek való eladását tiltotta meg a bérlők hozzájárulása nélkül. A jogi „fenyegetettség” nagy vitát váltott ki a napokban az érintettek körében, azonban a magyarországi bérlakások jelentős részét birtokló fővárosi kerületek határozottan cáfolják, hogy a lakók feje fölül eladnák a zömükben rossz állapotú bérleményeket.Annak a bérlőnek a lakását, aki 1995. november 30-ig nem élt vételi jogával, a határidőtől számított öt évig harmadik személynek csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni – tartalmazza az önkormányzatok számára moratóriumot rendelő, 1993-ban született lakástörvény. Az erről szóló passzus azt is előírja, hogy szerződésük fennállásáig továbbra is védelmet élveznek azok a nyugdíjas bérlők, akik az elővásárlási jogukkal sem éltek. A törvény nem tesz különbséget a nyugellátási formák között, és bérlőtársak esetén a védelem akkor is él, ha csak az egyik bérlőtárs nyugdíjas.Mint arról korábban beszámoltunk, a hét évvel ezelőtt alkotott jogszabály körül a napokban fellángolt vitában a törvényjavaslatot elkészítő Belügyminisztérium illetékesei cáfolták, hogy az önkormányzati lakásbérlők ezután egyik napról a másikra az utcára kerülhetnek. Fő problémának a lakbérek esetleges többszörösére emelését látják, ám az esetleges csillagászati bérleti díjak bíróságon megtámadhatók, a végzésig pedig a régit kell fizetni.Nem bízik ebben Győri Péter, a fővárosi lakásügyi bizottság SZDSZ-es elnöke, aki szerint a lakástörvényt mihamarabb módosítani kellene. Elismeri, hogy az elővásárlási jog november 30-a után is megmarad, azt azonban teljes jogi bizonytalanságnak tartja, hogy a többnyire kispénzű bérlők sorsa az álláspontjukat bármikor megváltoztatható önkormányzatok kezében van.A volt állami bérlakások tulajdonjogát Budapesten a rendszerváltozáskor a kerületek kapták meg. Az 1989-ben kezdődött lakásprivatizációs hullám előtti 800 ezres bérlakásállománynak ma már a tíz százaléka sincs önkormányzati kézben. Kerületenként csupán néhány ezerre tehető a többnyire lepusztult házban található bérlemény.Óbudán a most készülő lakáskoncepcióban hivatalosan is rögzítenék: a képviselő-testület korábbi döntésének megfelelően továbbra sem adnak el lakottan bérlakást. Bús Balázs, a kerületi szociális és lakásügyi bizottság fideszes elnöke elmondta: mintegy háromezer lakás maradt az önkormányzat tulajdonában.Derce Tamás, Újpest független polgármestere szerint szóba sem jöhet a lakók feje fölötti privatizáció. A bérlakások száma itt alig haladja meg a 2500-at.– A józsefvárosi képviselők 2001 végéig meghosszabbították az alanyi jogú lakásvásárlást, hiszen az önkormányzat a 13 ezres bérlakásállományával a fővárosban a legnagyobb tulajdonos – tájékoztatta lapunkat Székelyné Gyökössy Dóra MDF-es alpolgármester. A legújabb privatizációs hullám előnyeit csak a bérlők élvezhetik, kívülálló nem veheti meg mások otthonát. Akik saját bérleményük egyösszegű megvétele mellett döntenek, azok 40 és 55 százalék közötti kedvezményt kapnak. A rossz, évtizedek óta felújítatlan házakban vásárlóknak továbbra is a forgalmi érték 15 százalékát kell kifizetniük.A Ferencvárosban kizárólag a felújítandó épületeknél fordulhat elő „külső” eladás, ám a lakóknak az önkormányzat ilyenkor mindig cserelakást biztosít. Gegesy Ferenc szabad demokrata polgármester szerint a 8500 önkormányzati lakásból több mint 6000 bontásra vagy rehabilitációra vár, a többi pedig a vegyes tulajdonú társasházakban található.Csicsay Claudius Iván, Kőbánya szocialista alpolgármestere nem tud arról, hogy a képviselő-testület nagyarányú lakásprivatizációt szorgalmazna a közeljövőben, sőt inkább növelnék a jelenlegi négyezres bérlakásszámot. A jövő tavasszal elkészül az első önkormányzati építésű – százlakásos – lakóház, amelyet tervek szerint újabbak követnek majd.