Sok száz borsodi munkás az autópályán

A gazdasági élet szereplői számára még mindig választóvonalat jelent a Duna, az utóbbi időben azonban egyre inkább fokozódik az érdeklődés a kelet-magyarországi tőkebefektetési lehetőségek iránt. A regionális fellendülés jelei máris érezhetők, főleg az M3-as autópálya nyomvonalának körzetében.Ódor Ferenc, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés és az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke meglehetősen óvatosan, de azért kellő optimizmussal beszél a térség fellendülésének kilátásairól. Mint mondta, sohasem volt ekkora esély a hazai, valamint külföldi befektetők idecsalogatására. Mindenki tudja, hogy északkelet kitűnő gazdasági, továbbá természeti adottságokkal rendelkezik, viszont a megközelíthetőség, illetve az esetenként sugallt és befolyásolásra alkalmas félrevezető információk miatt a tőke nem érkezett olyan intenzitással, mint amire számítottak a területfejlesztés térségi szakemberei.– Emelkedett ugyan a befektetői kedv Nógrádban, Hevesben, Borsodban egyaránt, de ez messze elmaradt a várakozásoktól – tette hozzá az elnök. Sokáig nem lehet – úgymond – ködösíteni Nyugat-Magyarország, és főleg a főváros javára, miután egyrészt az infrastruktúra, másfelől a szakértelem és az alsó-, közép- és felsőfokú oktatás minősége is jelentősen javult. A borsodi térségben bekövetkezett kedvező változások mellett az autópálya építése szintén vonzerőt jelent, hiszen több multinacionális cég, vállalkozás vezetője kezdeményezett tárgyalásokat a megyében történő befektetésekről.– Akik eddig vették a fáradságot, és letelepedtek az egykori iparvidék számos településén, kifejezetten jó véleményt alkotnak, ha a térség szakértelmét elemzik valamilyen fórumon. A megyeszékhely, Miskolc például igazi diákvárossá formálódott, miután az egyetem szerkezeti átalakítása, az oktatási intézmények integrálása elkezdődött, miközben rövidesen az autópálya is látótávolságba kerül. A Füzesabony és Polgár közötti szakasz építése ugyancsak fontos szempont a foglalkoztatási gondok enyhítése terén – folytatta Ódor Ferenc –, mert a hetvenmilliárdos beruházást kivitelező konzorcium 170 kis-, közép- és nagyvállalkozóval kötött alvállalkozói szerződést.Az M3-as szinte egész, építés alatt álló nyomvonalán dolgoznak a munkagépek, s az alkalmazott munkaerő többsége természetesen a térségben él. Ez átmenetileg orvosolja a megyei munkaügyi problémákat, viszont Ódor elnök úgy véli, az autópályán dolgozók szaktudása, tapasztalata nem vész kárba a kivitelezés befejezése után sem. A mezőkövesdi, egykor nagy forgalmú repülőtér területén egy ideig most az aszfaltkeverő üzem működik majd, óránként 240 tonnás kapacitásával biztosítva a Füzesabony és Polgár közötti szakasz teljes aszfaltigényét. Ám a 480 hektáros területen fekvő, 3,8 kilométer hosszú leszállópályás és az ÁPV Rt. kezelésében lévő katonai repülőtér rendeltetésének megfelelő hasznosítása is szerepel a megye fejlesztési céljai között. Jóllehet kormányzati felhatalmazás nélkül egyelőre nincs joguk tárgyalást kezdeményezni az esetleg jelentkező üzemeltetőkkel. Noha a leszállópálya bármilyen típusú és nagyságú gép fogadására alkalmas, mégis tudomásul kell venni, hogy az irányítótorony és az egyéb kiszolgálóegységek megépítésének költségei milliárdokba kerülnek.A fejlődés szele tehát megérintette Borsodot, ám Ódor Ferenc arról is szólt, hogy az autópálya megépítésével nem zárulnak le a közúti forgalom biztonságának javítását célzó tervek végrehajtásáról szóló egyeztetések sem. A kormány törekvéseihez igazodva az M30-as Emőd–Miskolc, illetve Miskolc–Kassa közötti négysávos, gyorsforgalmú autóút építése szintén napirenden van, ugyanakkor a megyeszékhelyet elkerülő út első üteme már elkészült, az autósok augusztus óta használhatják. Ezek szerint nemcsak önámítás, hanem immár tény, hogy néhány éven belül egyenrangú partnerként kapcsolódhat be Magyarország gazdasági vérkeringésébe az északkeleti régió.E gondolathoz kapcsolódva Borsod-Abaúj-Zemplén megye közgyűlésének elnöke kifejtette álláspontját Budapest és a vidék viszonyáról, és hangsúlyozta: a főváros fejlesztése fontos, de az ország lakosságának négyötöde vidéken él. Az ország gazdasági fellendítése, a régiók felzárkóztatása tőke nélkül elképzelhetetlen, ahogyan a tőkeáramlás is megfelelő utak és infrastruktúra nélkül.