Szigorú lengyel költségvetés

Az előzetes félelmekre rácáfolva meglepően szigorú költségvetést terjesztett az alsóház elé a napokban a lengyel kormány, amely számára próbakő lesz a büdzsé elfogadása. A tervezeten egyáltalán nem érződik, hogy jövőre parlamenti választásokat tartanak az országban. Megfigyelők azonban a fiskális szigor megtartását már a kormányzó Szolidaritás Választási Akción belüli vezetési válság miatt sem tartják elképzelhetőnek, s attól tartanak, hogy a kisebbségi kabinet a parlamenti vitában enged majd a szakszervezeti vonal nyomá-sának.Lengyelországban a kormány a jövő évi költségvetési tervet a pénzügyminiszter által eredetileg javasolt 1,6 százalékos GDP-arányos gazdasági deficittel fogadta el, amely az idén várhatóan a GDP 2,3 százaléka lesz. A gazdasági deficit újfajta fogalom, júliusban, a Szabadság Unió kiválása, Leszek Balcerowicz távozása után vezette be a pénzügyminisztérium. Ez a konszolidált államháztartási hiányt jelenti a nyugdíjkiadások és az állami bér- és nyugdíjhátralékok nélkül, megtoldva a rendkívüli bevételekkel. A tizenkét havi inflációt 6,6 százalékra tervezték a most decemberre várt kilenc százalék helyett, az évi átlagos pénzromlást pedig 7,2 százalékban valószínűsítették az idei évről várt tíz százalék helyett. A hazai össztermék 2001-ben a terv szerint 5,1 százalékkal nő az idei várható öt százalék után. Az ipari termelés növekedését 8,3 százalékra tervezték. A folyómérleg hiányát a kormány 2001 végére a GDP 6,7 százalékára tette a most december végére várt mintegy hét százalék helyett.A tervet, amely a fiskális felelősségtudatra, az állami pénzügyek stabilitására irányuló szándékot tükröz, a szakértők reálisnak tartják, s nem tekintik választási költségvetésnek. Megjegyzik azonban, hogy a neheze még csak ezután jön. Először is a Szolidaritás-blokknak nincs parlamenti többsége, ráadásul önmaga is belső válsággal küzd, s elvi ellentétek szabdalják többek között költségvetési kérdésekben is. Emiatt fenáll a veszélye, hogy a szakszervezetiek nyomása miatt némiképp felpuhul a feszes terv, s nő a deficit. Ehhez járul, hogy a legerősebb ellenzéki erő, a baloldali, posztkommunista SLD is a szociális kiadások növelését sürgeti. A költségvetés elfogadása gyakorlatilag a kormányból nyáron kivált Szabadság Unió kezében van, a keresztény-liberális párt viszont a fiskális szigor híve, s a kiadási tételek megnyirbálását követeli. A politikai ellentétekkel terhelt problémákhoz járul még, hogy a költségvetés számos olyan törvény elfogadásán múlik, amelyeket a szejm valószínűleg elutasít majd. Így a terv teljesíthetőségét befolyásolja, hogy elfogad-ják-e az egyszer már elutasított adóemeléseket, s beérkeznek-e a várt rendkívüli bevételek.Az alkotmány értelmében a parlamentnek most négy hónapja van a költségvetés elfogadására. Ezután az államfő hét napig mérlegelheti az aláírást. Ha a költségvetés benyújtásától számított négy hónapon belül azt nem terjesztik az elnök elé aláírásra, az államfő tizennégy napon belül döntést hozhat a parlament hivatali idejének lerövidítéséről, új választások kiírásáról. Az azonban biztos, hogy a költségvetés elfogadása vagy elutasítása Jerzy Buzek kisebbségi kormányának próbaköve lesz.