Magyarország energetikai nagyhatalom lehetne

Ki gondolná, hogy az az ország, amely ma energiaszükségletének csaknem ötven százalékát behozatalból fedezi, tulajdonképpen rendkívül gazdag energiahordozókban? Annyira gazdag, hogy a harmadik évezred energetikai nagyhatalmává is válhatna. Persze csak akkor, ha nem csúsznak ki a kezéből a jelenleg folyó kutatások, azok eredményeit helyben tudja hasznosítani, és a kezdeményező szerepében tud tárgyalni az európai kormányokkal az új eljárások széles körű elterjesztéséről. Ki gondolná, hogy ez a kincsesbánya Magyarország?A napfény, a víz és a levegő megfelelő tudással óriási erővé alakítható, mondta Sinóros-Szabó Botond, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban működő Országos Területfejlesztési Központ főigazgatója, amikor az iránt érdeklődtünk nála, milyen, jövőbe mutató fejlesztési programokat támogat a kormány az energetika terén. A professzor valóban európai léptékű tervekről számolt be, amelyek egyáltalán nem tűntek ábrándosnak.– A három őselem és a kiváló termőföldben belőlük sarjadó növényzet kivételes gazdagságban található meg hazánk területén, hasznosításához viszont alapvető társadalmi szemléletváltozásra is szükség van. Jelentős és befolyásos iparágak érdekei sérülhetnek a folyamatban. Ugyanakkor minden egyes embernek elemi érdeke egy új, harmonikus viszony kialakítása a természeti környezettel. Az egész világon az úgynevezett fenntartható fejlődés modelljén dolgoznak a kutatók, és a gyakorlati megvalósítás sem várhat tovább, hiszen saját bőrünkön tapasztalhatjuk nap mint nap, mit tettünk a Földdel, mennyire tönkretettük a légkörét, a klímáját. Ezért vállalta a minisztérium a területfejlesztés elősegítését kiemelt fontosságú projekteken keresztül is. Ezek hazánkban értelemszerűen a vidékfejlesztéshez, a mezőgazdasághoz kötődnek, de összhangban állnak az uniós törvényekkel, harmonizálnak azzal a szabályrendszerrel, amelyek mindenütt a könnyebb, gazdaságosabb, hatékonyabb működést biztosítják.Kulcskérdés ebben a folyamatban az energetika, hiszen a fenntartható fejlődés irányába mutató fejlesztések energiaszükséglete is óriási, miközben a hagyományos készletek világszerte kimerülőben vannak. Az energetikai program első eleme az erőforrások számbavétele, a legkedvezőbbek kiválasztása. Ennek megfelelően határozták meg a fejlesztés potenciális irányait, indították el a kutatásokat, amelyek rávilágítottak, hogy hazánk egyik legfontosabb természeti kincse a mezőgazdasági termeléskor keletkező hatalmas mennyiségű növényi rost, vagyis a biomassza.A biomassza mint potenciális energiaforrás régóta ismert a kutatók előtt. Tulajdonképpen a kőolaj, a szén is ebből keletkezett az évmilliók során. Nincs tehát másra szükség, gondolhatná a laikus szemlélő, csak el kell lesni, amit a természet alkotott, és az ember „vegykonyhájában” máris megteheti ugyanazt. A dolog azonban egy kicsit bonyolultabb, erre világított rá Kovács Andrásné egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, akit azért kerestünk meg, mert kutatásai elérkeztek a technológiai modellezés fázisába, de a gyakorlati megvalósítás hosszú ideje várat magára.Fantasztikus dolgot sikerült kitalálni, mondta sugárzó lelkesedéssel a grúz származású, székely férjet választó, önmagát immár magyarnak valló tudós asszony. Eddig a kísérletek főként a repce- vagy napraforgóolajból észterezéssel előállított biodízel, valamint a biomasszát hasznosító fűtő- és villamos erőművek irányába mutattak. Az én módszerem erre egyszerre képes, állította a professzor asszony, és azonnal rögtönzött egy civilek számára is érthető biokémia órát egy kis környezetvédelemmel vegyítve.– Szerves hulladékból, gyomokból, másra nem hasznosított növényi részekből, vagy kifejezetten erre a célra termesztett növényekből oxigénszegény környezetben szén-monoxid-, szén-dioxid-, hidrogén- és nitrogéntartalmú gázt állítunk elő. Ebből a gázból katalizátorok közbeiktatásával olyan szénhidrogének nyerhetők, amelyek tökéletesen megfelelnek a kőolajból lepárolhatóknak. Sőt, az így nyert dízelolaj úgynevezett cetánszáma még magasabb is, ami tökéletesebb égést biztosít, következésképpen jóval kisebb a szennyező anyagok kibocsátása. A gyártás és a felhasználás csak annyi szén-dioxid-termelődéssel jár, amit a nyersanyagként termesztett növények elnyelnek a fotoszintézis során. Ként pedig egyáltalán nem tartalmaz ez az üzemanyag. Számításaink szerint egy tonna folyékony hajtóanyagot tíz tonna nyersanyagból tudunk majd kinyerni. Jelenleg a mezőgazdaság 1,3 millió tonna gázolajat használ évente, ugyanakkor hatvanmillió tonna biomassza keletkezik. Látható, hogy ha az összes növényt erre a célra használnánk, akkor a termesztés szükségletén túl csaknem ötmillió tonna, máshol értékesíthető üzemanyagot állíthatnánk elő. De kétmillió tonnát akkor is nyerünk, ha csak a mezőgazdasági melléktermékeket (szár, szalma, nyesedék, faipari hulladék) hasznosítjuk erre a célra. Az eljárás közben mellesleg tekintélyes menynyiségű hőenergia keletkezik, amit közvetlenül hasznosítani lehet melegházak, üzemcsarnokok, lakóépületek fűtésére, de villamos energia is termelhető belőle. És ez nem sci-fi, ez ma már majdnem valóság!Kovács Andrásné a Lomonoszov Egyetemen végzett vörös diplomával, a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem kémia karán kezdett tanítani, nagydoktori értekezését 1984-ben honosította a Magyar Tudományos Akadémián. Édesanyja is tudós, olajmérnök, a kémiai tudományok doktora. Származásuk, egyetemi éveik magyarázzák, hogy nagyon jók a kapcsolataik az orosz kutatókkal. A biooil-eljárást is orosz közreműködéssel dolgozták ki, majd Magyarországon szabadalmaztatták.Túljutva a kísérleti szakaszon, szerződést kötöttek a technológia ipari megvalósításáért egy innovációt, csúcstechnológiák gyakorlati bevezetését menedzselő vállalkozóval, és benyújtottak egy pályázatot az Országos Területfejlesztési Központhoz azért, hogy a gyakorlatban is modellezhessék az eljárást. A pályázatot megnyerték, és a működő ipari modell segítségével az első deciliter dízelolaj lecsöpögött a kémcsőbe. A valóban ipari méretekben termelő referenciaüzem műszaki terveit a magyar szabványnak megfelelően honosították, felépülése azonban várat magára. Az okokról a vállalkozó nem kívánt nyilatkozni. Szerinte csak ártanánk az ügynek, ha most beszélnénk róla, úgy gondolja, jövő tavasszal érdemes visszatérni a kérdésre.Erre is közel húsz évet kellett várni, mondta Sinóros-Szabó professzor, miközben mutatott egy díszüveges biodízelt, amit Torgyán József miniszternek ajánlottak a gyártók. Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy bele kell törődni a késlekedésbe, de amíg egy módszer a kísérleti szakaszból eljut a gyakorlati megvalósításhoz, az elég sok időt vesz igénybe. A biodízelprogram ma ott tart, hogy minden hitetlenkedő, elutasító vélemény ellenére hamarosan két üzemben is lerakják az alapkövet. Sajnos a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium pénzügyi forrásai nem elegendők egy-egy program teljes, a laboratóriumi munkától a gyártásig történő finanszírozására. Meggyőződésem viszont, hogy a Széchenyi-terv megfelelő forrásokat fog megnyitni a biooil-technológia előtt, hiszen szervesen illeszthető az általam vázolt fejlesztési programba – fejtette ki a főigazgató.Kovács Andrásné rendszeresen járja a minisztériumot, figyeli a pályázatok kiírását, mindent elkövet azért, hogy újabb forrásokat találjon az elakadt folyamat mozgásba lendítéséhez. Ceausescu elől menekült el Kolozsvárról 1972-ben. Nem nézték jó szemmel, hogy magyarul beszélgetett a diákokkal. Budapestről a Bokros-csomagra hivatkozva akarták elüldözni 1995-ben. Itt főnökei nem nézték jó szemmel kiemelkedően aktív munkáját, amit például Páduában örömmel fogadnának az ottani egyetemen. Most abban bízik, hogy kiűzetése Európából egyszer és mindenkorra véget ér azáltal, hogy egy rendkívül jelentős esélyt ad szabadalma gyakorlati megvalósításával az uniós csatlakozásra váró Magyarországnak. Ki tudja miért, de úgy érzi, ennyivel tartozik ennek a földnek, ahol férje anyanyelvétbeszélik.