A parlament első féléves törvényhozási programjában szerepel a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény módosítása – mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Semjén Zsolt, a kultusztárca egyházi titkárságát irányító helyettes államtitkár.Ma Magyarországon Semjén Zsolt szerint a vallásszabadságot csak a vallásszabadsággal való visszaélés lehetősége fenyegeti. Mint mondta, az utolsó reformkommunista parlament hivatali ideje alatt megalkotott, most is hatályos törvény alapjaiban véve kiállta az idő próbáját. Az elmúlt tíz év azonban azt is bebizonyította, hogy a jogszabály a visszaélési lehetőségek előtt irreálisan széles kaput hagyott. Semjén hangoztatta: a kultusztárca törvényjavaslatát széles társadalmi konzultáció előzte meg: a parlament emberi jogi bizottságával, alkotmányjogászokkal, vallásszociológusokkal, a bejegyzett egyházak, vallási közösségek vezetőivel egyeztettek. Álláspontja szerint a tervezet minden tekintetben alkotmányos, és elég hatékony ahhoz, hogy a vallásszabadsággal történt visszaéléseket is kezelni tudja. Kiemelte: a javaslat révén az úgymond dominánsan nem vallási tevékenységet folytató társulatokat ki lehet venni az egyház kategóriából, hiszen semmi nem indokolja, hogy ezek a közösségek az adófizetők pénzéből anyagi támogatást kapjanak.A javaslat értelmében az egyházakat, illetve egyházi jogi személyeket kizárólag a Fővárosi Bíróság venné nyilvántartásba, a bejegyzéshez pedig a kérelmezőknek csatolniuk kellene vallási tanaik összefoglalását. A kétharmados szavazattöbbséget igénylő módosítás meghatározza, jogi szempontból mi tekintendő vallási tevékenységnek, továbbá lehetőséget nyújt az ügyészségnek arra, hogy a működés törvényességére vonatkozóan adatokat kérjen az egyházaktól.Semjén Zsolt a Magyar Nemzet kérdésére elmondta: a vallásszabadság olyan, mindenkit megillető emberi jogi kategória, amelyet nem az állam ad, hanem azt csak elismeri. Álláspontja szerint az egyes konkrét kedvezményeket már nem lehet emberi jogi kérdésekként feltüntetni. Kijelentette: ezeket ésszerű okok és a társadalmi valóság mérlegelése alapján biztosítja az állam, amelynek nemcsak joga, hanem kötelessége is, hogy mérlegelje: kik azok, akik ezeket a kedvezményeket bizonyítottan a társadalom egészére fordítják. Ehhez pedig bizonyos kritériumokat figyelembe kell venni.
orosz-ukrán háború
Zelenszkij szerint a NATO képes reagálni orosz dróntámadásra anélkül, hogy belesodródjon a háborúba
