Emlékezés baljós időkre

A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján Mádl Ferenc köztársasági elnök és Áder János, az Országgyűlés elnöke az emlékezés fontosságára hívta fel a figyelmet. A parlamentben Wittner Mária, az 1956-os forradalom egyik résztvevője erkölcsi hulláknak nyilvánította azokat, akik kifosztották az országot. Balás Piri László, a Történelmi Igazságtétel Bizottság alelnöke szerint a diktatúra bacillusgazdái máig köztünk élnek.Új és fontos hagyományt teremt a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja – jelentette ki tegnap az Országházban tartott megemlékezésen Áder János, az Országgyűlés elnöke. Emlékeztetett arra: a parlament tavaly úgy határozott, hogy február 25-ét a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapjává nyilvánítja. (Az emléknap dátuma azért esett erre a napra, mert a megszálló szovjet hatóságok 1947. február 25-én hurcolták el Kovács Béla nemzetgyűlési képviselőt.)A házelnök köszöntőjében hangsúlyozta: a cél nem a jóvátétel vagy a bocsánatkérés igénylése, hanem az emlékezés és az emlékeztetés. Mint mondta, az emlékezés egyben a ma élő és a jövő nemzedékének küldött üzenet is.Mádl Ferenc köztársasági elnök ugyancsak az emlékezés fontosságát hangsúlyozta hozzászólásában. „Szeretnénk az új évezredbe tisztán átlépni, új fejezetet nyitni. S hogy erre képesek legyünk, kell a mindent átölelő egyéni és kollektív emlékezés. Mert az emlékezés békévé oldhatja a fájdalmat, megválthat bűneinktől, méltóvá tehet jobb és szebb életre” – emelte ki az államfő.Mádl Ferenc szólt a II. világháború, a holokauszt áldozatairól. – A zsidóság ellen elkövetett népirtás példa nélküli a történelemben – fogalmazott az államfő. Hozzátette: túl azon, hogy a holokauszt gyógyíthatatlan sérülést okozott a hozzátartozóknak, Magyarországon máig ki nem kezelt sebet ejett az egész nemzet lelkiismeretén. Ezért bölcs döntés volt külön emléknapot szentelni a holokauszt áldozatainak – jegyezte meg.– A totalitárius rendszerek visszatérésével szemben leginkább az erős demokrácia veheti fel a harcot – jelentette ki a köztársasági elnök. Aláhúzta: nem lehet erős a demokrácia ott, ahol a szegény úgy érezheti, hogy mások gazdagságának az ő elnyomorodása az ára, ahol a hatalom képviselői önhasznukat nézik és szűk csoportérdekeket szolgálnak, ahol a sajtó munkatársait nem hatja át a felelősség.– A jelenlegi jogszabályok sokoldalúan gondoskodnak a hatalommal való visszaélés megakadályozásáról. De még mindig nem történt meg minden, hogy a szenvedők a vétkeseknek megbocsáthassanak – hangsúlyozta Mádl Ferenc.Az államfő után Wittner Mária emlékezett meg a kommunista diktatúrák áldozatairól, akit az 1956-os forradalomban való részvételéért először halálra, majd életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték.– Megidézem az áldozatokat, az élőket, a halottakat, hogy együtt vádoljuk a szocialista köntösbe bújtatott hóhérokat – mondta Wittner Mária. – Vádoljuk őket, mert a nemzet kiváló polgárait küldték bitófára és gyalázták meg őket halálukban – jelentette ki. Wittner Mária a deportáltak, a recski munkatáborba, a munkaszolgálatra, a gulágra küldöttek, az ÁVH által megkínzottak, megnyomorítottak, a sortüzek áldozatainak nevében vádolta azokat, akik kifosztották az országot. Véleménye szerint ezek az emberek sohasem lesznek képesek magyar politikusként a nemzet felemelkedéséért harcolni. – Milyen morál alapján ülnek a magyar parlamentben és alkotnak törvényeket egy általuk megalázott, kifosztott nemzet számára? – tette fel a kérdést Wittner Mária. – A Szent Korona-tan és a magyar nemzet nevében erkölcsi hullának nyilvánítom őket – jelentette ki beszéde végén.Balás Piri László, a Történelmi Igazságtétel Bizottság alelnöke szerint 1956 után az egész ország hallgatott a legfontosabb dolgokról, mert ez volt a túlélés első számú parancsa. Szólt a „válogatott ifjúkommunistákról”, akikről „sütött a tudat, hogy ők az örökösök, egyszer majd övék lesz az ország”. Majd a rendszerváltás idején az egykori KISZ-esek „megcsinálták a Barba-trükköt” és elfoglalták a kulcspozíciókat – tette hozzá. Véleménye szerint nem történt meg teljes egészében a rendszerváltozás, hiszen az ország „nem válogatta szét az ocsút a búzától”. – Még ma is közöttünk nyüzsögnek a különös vágású emberek, a diktatúra bacilusgazdái – hívta fel a figyelmet.– Ezen az emléknapon mondjuk ki, ne készülődjenek újabb cselre, átváltozásra, az örökséget eljátszották – jelentette ki Balás Piri László. Megjegyezte azt is: az országnak az a szerencséje, hogy volt más ifjúsága is, akik a Bibó Kollégiumban gyülekeztek, s ma ők kormányozzák az országot.

---