Parlament előtt az egyházalapítási törvény

„Nem a kormány tesz különbséget egyház és egyház között, hanem a történelem és a társadalom ítélete. Mindenki beláthatja, hogy más társadalmi valóságot jelent egy tegnap kitalált vallási kísérlet és például a katolikus vagy a református egyház” – mondta Semjén Zsolt, a kultusztárcánál működő egyházi titkárságot irányító helyettes államtitkár. Lapunknak adott interjújában a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvénytervezetről és a különböző kompromisszumos lehetőségekről fejtette ki a véleményét.Tegnap kezdődött meg a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvénytervezet parlamenti vitája. Mi indokolta a hatályos jogszabály újragondolását?– Az utolsó reformkommunista parlament hivatali megbízatása alatt született törvény alapvetően kiállta az idők próbáját. Az elmúlt évtized azonban azt is bebizonyította, hogy nem tudta kiszűrni a visszaéléseket. Több olyan társulat is egyházként vetette magát nyilvántartásba, amely lényegében és dominánsan nem vallási tevékenységet folytat, hanem egészen mást: például üzleti vállalkozást. Semmi sem indokolja, hogy az egyházaknak adott speciális kedvezményeket és védelmet ilyen társulatok bitorolják. A józan ész alapján és a hatályos törvény szövegéből is egyértelműen következik, hogy egyházat vallási célra lehet létrehozni. A jelenleg hatályos törvény azonban sehol sem definiálja, hogy mit is ért valláson, így a visszaélések előtt tág teret nyit. Ez alapján mondhatom, hogy a törvény módosítására éppen a vallásszabadság védelme érdekében van szükség, hiszen ma Magyarországon a vallásszabadságot egyedül a vallásszabadsággal történő visszaélés veszélyezteti.– Mit tartalmaz a törvénymódosítás szövege?– Ilyen széles szakmai és politikai egyeztetés emlékezetem szerint talán egy törvény módosítását sem előzte meg. Az összes bejegyzett egyházzal, felekezettel és vallási közösséggel konzultáltunk, valamint alkotmányjogászok és vallásszociológusok véleményét is kikértük. Így született meg ez a javaslat, amely minden részletében megfelel az alkotmányosság kívánalmainak, ugyanakkor elég hatékony ahhoz, hogy a visszaélésekkel szemben is fel tudjon lépni. Legfontosabb elemének azt tartom, hogy egyházat csak vallási célra lehet létrehozni. Ezt a jelenleg hatályos törvény is kimondja. Azt azonban már nem határozza meg, hogy mit ért valláson. Ezért egy nem filozófiai, hanem pusztán jogi értelemben vett definíció révén határozzuk meg azt, hogy mit is értünk valláson. Mindez majd a Fővárosi Bíróságot segíti abban, hogy a konkrét ügyekben eldöntse: mi az, ami vallási tevékenység, és mi az, ami nem. Azért szeretnénk a Fővárosi Bírósághoz telepíteni kizárólagos jogkörrel ezt a feladatot, mert ez lehetőséget biztosítana arra, hogy itt az egyházi témában járatos bírók és az őket segítő szakértők is dolgozzanak.– Fodor Gábor az illetékes parlamenti bizottság előtt pártja nevében azzal utasította el a törvénytervezetet, hogy az beleszólna az egyházak hitelveibe és szelektálna a különböző egyházak között. A szabad demokrata politikus szerint az állam teológiai kérdésekben semmilyen formában sem foglalhat állást.– Kövessük Fodor Gábor logikáját: mondjuk alakul egy olyan „egyház”, amelyik az autótechnika vallását hirdeti. A jelenlegi jogszabályok értelmében akár ez is bekövetkezhetne, ha legalább százan támogatnák ezt a kezdeményezést. Ebben az esetben az „egyház” az autóalkatrészeket – mondjuk a kipufogócsöveket – egyházi kereteken belül, kegytárgyként is árulhatná, ezeket külföldről vámmentesen hozhatná be, és még olyan autójavítót is alapíthatna, ahol az érdeklődő gépkocsi-tulajdonosok számára egyházi „szolgáltatásként” mindenféle állami kedvezmények mellett, pénzért végezhetné a javítást. Nem arról van tehát szó, hogy az állam teológiai szempontok alapján értékelne hittételeket. Azt szeretnénk elérni, hogy az egyházi státust igénylő szervezeteknek meghatározhassuk azokat a feltételeket, amelyek alapján bekerülhetnek ebbe a jogi kategóriába. Tehát azzal, hogy előírnánk, a bejegyzési kérelemhez mellékelni kell a hittételeket, azt szeretnénk elérni, hogy az állam megvizsgálhassa: az adott szervezet valóban vallási jellegű, vagy sem.– Milyen lényeges kérdést érint még a törvénymódosító javaslat?– Fontos dolognak tartom: abból, hogy az egyházakat egyenlő vallásszabadság illeti meg, még nem következik, hogy az állam automatikusan azonos kedvezményeket köteles biztosítani egy tegnap kitalált vallási kezdeményezésnek és egy évszázadok óta működő, nagy társadalmi támogatottsággal rendelkező, közfeladatokat ellátó intézmények tömegét működtető egyháznak. A vallásszabadság mindenki számára egyenlő, hiszen ezt nem az állam adja. Ez egy velünk született emberi jogi valóság, amelyet az állam csupán elismer. Az egyes konkrét kedvezményeket azonban már az állam adja. Ezek nem emberi jogi, hanem olyan kedvezményi kategóriák, amelyeket az állam ésszerű okok alapján és a reális társadalmi valóságnak megfelelően biztosít.– Csakhogy ezzel a jogalkotók mégis különbséget tennének egyház és egyház között.– Nem a kormány tesz különbséget egyház és egyház között, hanem a történelem és a társadalom ítélete. Mindenki beláthatja, hogy más társadalmi valóságot jelent egy tegnap kitalált vallási kísérlet és például a katolikus vagy a református egyház. Mondanék egy példát: egy utasszállító repülőgép is és egy bicikli is közlekedési eszköz, mégsem lehet azonos közlekedési szabályokat alkalmazni rájuk. Ugyanígy van az egyházakkal is: egyaránt vallás egy tegnap kitalált kísérlet is és egy sok évszázados, nagy társadalmi támogatottsággal rendelkező egyház is. A kettő között mégis reális társadalmi differencia van, amit az államnak nem a vallásszabadság, hanem a konkrét támogatottság tekintetében kell figyelembe venni.– A múlt heti bizottsági vita során többen azzal érveltek a jelenlegi törvény életben tartása mellett, hogy az ügyészség az egyházak ellen most is folytathat vizsgálatokat, de ezt az elmúlt tíz év során csak nagyon kevés esetben tette meg.– Erre mondja a pesti zsargon, hogy ez a 22-es csapdája. Az ügyészségnek a hozzánk intézett leveleiből kiderül, hogy azért nem tudnak fellépni a törvénytelenségeket folytató álegyházakkal szemben, mert a jelenleg hatályos törvény ezt nem teszi lehetővé. De ez nem azt jelenti, hogy egyáltalán nincs olyan „egyház”, amelyik törvénytelenséget folytat! A javaslatunknak éppen az a célja, hogy az ügyészség számára biztosítsa az adatkérés lehetőségét. Így aztán, a megfelelő eljárás során kiderülhetne, hogy történt-e valamilyen törvénysértés, vagy nem. A vizsgálatoktól csak annak kell tartania, akinek „vaj van a füle mögött”. Aki nem folytat törvénytelen gyakorlatot, annak nem kell tartania az ügyészségi adatkéréstől sem.– A bizottsági meghallgatás során kiderült, hogy az MSZP és az SZDSZ nem támogatja a jelenlegi javaslatot. A szocialisták nélkül pedig a kétharmados parlamenti többséget igénylő törvénymódosításból valószínűleg nem lesz jogszabály.– Lényegi különbség van az SZDSZ és az MSZP álláspontja között. Az SZDSZ bármilyen változtatást kategorikusan elutasít. Ezzel szemben a szocialisták elismerik, hogy valóban vannak problémák. A kérdés kezeléséhez azonban önmagában kevésnek tartom azokat a technikai módosításokat, amiket javasolnak. Ezekkel egyébként már csak azért is egyetértek, mert lényegében a mi felvetésünkből származnak – csak éppen keveslem azokat. Fontosnak tartom, hogy a vallás jogi definíciójára vonatkozó passzusok benne maradjanak a törvényben, hogy az ügyészség az egyházaktól is kérhessen adatot, vagy hogy az alkotmánybíróság döntésének megfelelően a konkrét kedvezmények tekintetében ésszerű okok alapján az állam distinkciót tehessen.– Milyen kompromisszumos megoldást tud elképzelni az MSZP és a kormány elképzelései között?– Evidenciának veszem, hogy a szocialista párt támogatni fogja azokat a javaslatokat, amelyeket önálló törvényjavaslatként a Ház elé terjesztett. Ilyen, hogy csak a Fővárosi Bíróságnál lehessen bejegyezni az egyházakat és az eljáráshoz csatolni kell az alapvető hittételeket. Véleményem szerint ezek mindenképpen megkapják a kétharmados támogatást. Remélem, a parlamenti felszólalások során világossá válik, hogy itt szakmai vita folyik, további kompromisszumokat tudunk majd elérni és a javaslatunkból törvény lesz a vallásszabadság, a valódi egyházak, gyermekeink és a társadalom védelme érdekében.