A fiatalok iskolázottsági szintjét alapvetően meghatározza a szülők iskolázottsága, illetve a származási hely – állapította meg az Ifjúság 2000 nyolcezer, 15–29 év közötti fiatalra kiterjedő reprezentatív kutatás.Stumpf István kancelláriaminiszter a Nemzeti Ifjúságkutató Intézet által összeállított jelentésről elmondta: a régóta várt, úgynevezett nagy mintás ifjúságkutatás fontos látleletet ad a mai magyar társadalomról. Deutsch Tamás ifjúsági miniszter néhány részletet ismertetve elmondta: a jelentés szerint az ifjúság legégetőbb problémájának a munkanélküliséget, a pénztelenséget, majd a lakásproblémát tartják a fiatalok. Megemlítette, hogy a vizsgálat szerint azok közül a 15–29 éves fiatalok közül, akiknek eddig már volt munkaviszonya, csaknem az 50 százalék már volt munkanélküli.A vizsgálat megállapítja: a 15–29 éves fiatalok 66 százaléka támogatja Magyarország európai uniós csatlakozását; 44 százalékuk szerint ennek legvalószínűbb időpontja 2004 vagy 2005 lehet. A jelentés megemlíti, hogy a 15–19 éves korosztály sokkal nagyobb arányban használja a különböző kulturális intézményeket, mint a felsőbb korcsoportba tartozó társaik. A társadalom kettészakítottsága azonban a kultúra terén is megjelenik: vannak, akik dúskálnak a kulturális javakban, mások viszont alig férnek hozzá, és kulturális aktivitásuk csak minimális. Különösen nagy a különbség Budapest és a községek között.
A hangfelvételek nyilvánosságra kerülése után káosz alakult ki a Tisza környékén