Tiltakozó érdekvédelmi szervezetek

Korlátozásoktól mentesen kell megnyitni az Európai Unió munkaerőpiacát a csatlakozó kelet- és közép-európai országok munkavállalói előtt, ellenkező esetben a tagjelölt országok éppen az unió egyik alapjogától esnek el – hangsúlyozta Széles Gábor, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) elnöke és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke tegnap Budapesten.Az Európai Bizottság április 11-én javaslatot készített a kérdésről az Európa Parlamentnek. Ebben átmenetileg öt év korlátozást javasolnak, amely a hatályba lépését követő két éven belül felülvizsgálható, illetve az öt év letelte után további két évvel meghoszszabbítható lenne. Széles Gábor hangsúlyozta, hogy amennyiben azt a javaslatot fogadja el az Európa Parlament, amely lehetővé teszi a felülvizsgálatot, akkor fontos lenne, hogy ebben a vizsgálatban a magyar érdekvédelmi szervezetek is részt vegyenek. Parragh László szerint sérti a magyar érdekeket és az ország versenyképességét veszélyezteti a javaslat azon passzusa, amely a munkaerőt csak bizonyos ágazatokban, szakmákban, – többek között az informatikusok, ápolónők esetében – engedné korlátozás nélkül, szabadon mozogni. Parragh László hangsúlyozta: minden tekintetben támogatják a kormányt, hogy az a magyar érdekeket a legmarkánsabban tudja képviselni. Egyben javasolják, hogy amennyiben az unió korlátozó intézkedéseket vezet be, akkor hazánknak is meg kellene vizsgálnia az uniós polgárok magyarországi munkavállalásának lehetőségeit, illetve a közbeszerzésekben való külföldi részvétel feltételeit. Az új tagállamok munkaválallói mozgásának korlátozása egyben lassítaná a magyar bérek uniós bérekhez történő felzárkózását. Parragh László rámutatott: az uniós csatlakozás gazdasági kérdés, s tagságunk közeledtével a problémák konkrét ügyekben jelennek meg, sok esetben az unió azonban nem is Magyarországgal kapcsolatban fogalmazza meg aggályait, hanem más, csatlakozásra váró országokkal szemben. Parragh hozzátette: az unió tagállamaiban lévő érdekvédelmi szervezetek a magánbeszélgetések során nem értenek egyet a korlátozással, ám a politikai elvárások miatt hivatalosan azt támogatják.Számtalan felmérés bizonyítja, hogy alaptalan az unió félelme a magyarok tömeges migrációjáról. Ezt nem támasztja alá a korábban csatlakozó Portugália, Spanyolország és Görögország esete sem. A MKIK közelmúltban készített tanulmánya szerint a magyar munkaerő jelenlegi alacsony belföldi migrációs hajlandósága és a külföldi munkavállalási hajlandóságról szóló felmérések egyértelműen arra utalnak, hogy a csatlakozás – a jelentős és feltehetőleg még jó ideig fennmaradó bérkülönbségek ellenére – a szabad munkaerő-vándorlás feltételei mellett sem váltana ki jelentősebb migrációs hullámot a magyar munkaválla-lók körében. A két szervezet közös álláspontját eljuttatja a brüsszeli szervezetekhez, az Európai Gyáriparosok Szövetségéhez, valamint az Európai Kamarák Szövetségéhez is.