Harrach Péter: Nincs okunk magyarázkodásra

A legmagasabb és legalacsonyabb jövedelemmel rendelkezők közti különbségek növekedése megállt – jelentette ki lapunknak Harrach Péter szociális és családügyi miniszter. Azt a felvetést is cáfolta, amely szerint a szegénység mélyülése tovább folytatódott volna a magyar társadalomban. A Magyar Nemzetnek adott interjújában a tárca vezetője kitért a szociális törvény módosításának elemeire is, s beszámolt arról: a minimálbér 40 ezer forintra emelése a vizsgálatok szerint nem okozott anomáliákat. Ellenzéki kritikákra válaszul megjegyezte: sajátságos, amikor baloldalról ér egy kormányt a baloldaliság vádja.Ellenzéki felszólalók a parlamenti vitanapon a társadalmi rétegek közti különbségek növekedését rótták fel többek közt a kormányzatnak. Ráadásul a Központi Statisztikai Hivatal lapunkban is megjelent adatai szerint a társadalom legmagasabb és legalacsonyabb jövedelemmel rendelkező egytizede közti különbség tovább növekedett.– A KSH ön által idézett adatainak ellentmondanak a TÁRKI felmérései, amelyek éppen arról tudósítanak, hogy az alsó és felső jövedelmi tized közti különbség növekedése megállt.– A statisztikai hivatal azt is állítja, hogy az úgynevezett mély szegénységben élők helyzete nem javult, sőt tovább romlott.– Márpedig e tekintetben is kétségbe kell vonnom a KSH-ra történő hivatkozást. Nemcsak a TÁRKI kimutatásai, hanem saját tapasztalataink, felméréseink is azt látszanak igazolni, hogy a szegénység mélyülése az elmúlt egy-két esztendőben már nem folytatódott tovább. Természetesen ezek csupán biztató jelek, ám látni kell: egyre több ponton tudtuk megfordítani az előző kormányzattól megörökölt negatív alaptrendeket.– A parlamenti ellenzék nem sok ilyen tendenciát, konkrét javulást fedezett fel.– Ez érthető, hiszen éppen az MSZP-hez, SZDSZ-hez köthető az a Bokros-csomag, amely a mostani szomorú szociális alaphelyzet egyik előidézője volt, így a jelzett pártoknál törvényszerű az önvédelmi mechanizmus. A tényeknél maradva: az előbb elmondottakon túl például az anyagi okokból veszélyeztetett gyermekek száma is több mint százezerrel csökkent. Ez jelzi, hogy a legfiatalabbak szegénységi kockázata szintén csökkent. A felméréseink sok más egyébről is tanúskodnak, amelyek nyilvánvalóan megelégedettséggel még nem tölthetnek el bennünket, ám bizonyítják munkánk jó irányát. Ilyen pozitívum, hogy a három- vagy többgyermekes családok viszonylag nagy hátrányát is sikerült lefaragnunk, főként a családtámogatási rendszer kifejlesztésének köszönhetően. A családi adókedvezmények nagyban hozzájárultak a gyemekek, így a nagycsaládok helyzetének javításához is.– Pedig állandóan visszatérő vád a kormányzattal kapcsolatban, hogy elsősorban a középosztály megerősítésén fáradozik, miközben a leginkább rászorulókért keveset tesz.– Ugyanazt tudom mondani, mint a parlamentben: állítom, hogy a mostani polgári kormányzat tett a legtöbbet az utóbbi években a leszakadó rétegekért. Igaz, alapvető társadalompolitikai célkitűzésünk, hogy a középosztály alsó rétegeinek további lecsúszását meggátoljuk, ám ennek nem mond ellent, éppen hogy erősíti a szegénység elleni intézkedéssorozatunk. A minimálbér 25 500 forintról negyvenezerre emelése is ebbe a sorba illik bele, hiszen ha beleszámoljuk a gyermekek után járó adókedvezményt, az emelt minimálbér már nettó jövedelemként jelentkezik. A szegénység elleni küzdelem részét képezi tulajdonképpen a családtámogatási rendszer egésze, de ezen belül is külön kiemelném a kiegészítő családi pótlékot, amely éppen a legrászorultabbaknak jelent könnyebbséget. A gyermekenként járó 3320 forintot négyezerre emeltük, s mint tavaly, idén szintén tudunk utalni 13. havi juttatást is. Tudjuk, hogy ezek az intézkedések még korántsem elegendőek, de már nem ígéretek, hanem konkrét lépések.– A szociális törvény módosítása milyen új elemeket tartalmaz? A kedvezmények, juttatások bővítését is szolgálja?– Többek közt az iskolai étkeztetés kiterjesztése is szerepel a javaslatban, amely szerint a jövőben nem csak a három- vagy többgyermekesek kapnak ötven százalékos támogatást. A kedvezményezett kör kiegészül azokkal, akik kiegészítő családi támogatásban részesülnek, s a fogyatékos gyermekek támogatását is megemeltük harmincról ötven százalékra. Ezeket a juttatásokat az önkormányzatok kiegészíthetik saját költségvetésükből, így lesznek olyan családok, ahol teljes lesz a térítés. Egy másik irányban is léptünk: eddig mindig gondot jelentett az előbbi körbe tartozó családoknak az iskolai időn kívüli étkezés. Törvényben szabályozzuk, hogy a nyári táborokban, a szünidő idejére is kapjanak étkeztetést ezek a gyerekek.– Egyes ellenzéki politikusok, így a szocialista kormányfőjelöltté avanzsált Medgyessy Péter is úgy vélekedik azonban, hogy a gazdaság mai állapota már lehetővé tenné, hogy erőteljesebb szociális intézkedéseket valósítson meg a kormányzat.– Úgy gondolom, egy volt pénzügyminiszter, bankár pontosan tudja, hogy az első évek eredményeit be kell fektetni, s nem szabad az osztogatás népszerű, ám később visszaütő eszközéhez nyúlni. Egyébiránt az is tudvalévő, hogy gazdasági növekedés eredményei már szinte az első pillanatban átláthatóak, a szociális intézkedések azonban jellegükből adódóan csak bizonyos idő elteltével hozzák meg gyümölcsüket. Természetesen nincs okunk a magyarázkodásra, így csak szemléltetésképpen, ám egyáltalán nem mellékesen említem a nyugdíjasok helyzetét. Eddig minden évben reálértékben is emelkedett a jövedelmük, szemben az előző kormányzati ciklusokkal, amelyekben az első két évben csökkent, s csak a választások közeledtével, az utolsó két esztendőben emelték valamelyest. Ebben az évben 14,2 százalékos nyugdíjemelést hajtunk végre, amelyben 5,2 százalékos reálérték-növekedés is megbújik. Csak emlékeztetőül: 1995-ben a nyugdíjak reálértékvesztése tíz százalék fölött volt, s ez 1996-ban további nyolc-kilenc százalékkal folytatódott. A nyugdíjasoktól tehát igen sokat elvettek, így kötelességünk, hogy legalább annyit adjunk reálértékben, amennyi az előző, szocialista kormányzat alatt csökkent.– Nincsen túl sok negatívum a Bokros-csomag számlájára írva?– Nincs. A Bokros-csomag jelentette a mélypontot, amikor a szociálpolitika a legmélyebbre süllyedt. Jól illusztrálta, mi történik, ha egy bankár kezébe teszik le a szociális döntéseket. Mindezek után erősen sejthető, hogy az MSZP szociális fordulat szlogenje valójában szociális visszafordulásként is aposztrofálható, hiszen a lakosság pontosan emlékszik arra, hogy az MSZP-s politikusok eddig mindig csak ellenzékben voltak bőkezűek, kormányra kerülve már a polgárok amnéziájára apelláltak.– A jelenlegi szociálpolitikát az a vád is éri mostanság, hogy némiképpen a Kádár-rendszer – aki nem dolgozik, ne is egyék – gyakorlatát követi, amikor még a munkanélküli-segély folyósítását is munkavégzéshez köti.– Igen sajátságos, amikor baloldalról ér egy kormányzatot a baloldaliság vádja, ám ez esetben is inkább a tényeknél maradnék. A munkahelyteremtés erőteljesen folytatódik a mostani ciklusban is, s változásra törekszünk a munkanélküliség kezelésében is. Úgy vélem, hogy egy polgár számára az a legnagyobb csapás, ha kiesik a munkaerőpiacról, s feleslegesnek érzi magát. Ez nem csupán anyagi kárt jelent számára, mentálisan is hordoz kockázatot, és a személyiségét is veszélyezteti, ha úgy érzi, tartósan nincsen rá szüksége a közösségnek. Azt valljuk tehát, hogy a másfél hónapos kötelező munkavégzés a segélyezés előtt elsősorban az érintett érdeke. Annál is inkább, mivel az ilyenkor megkapott összeg a minimálbérnél nem lehet alacsonyabb, így a munkanélküli-segélynél mindenképpen magasabb.– Ha már a minimálbért említette: hol tartanak azok az ellenőrzések, amelyeket a tárca ígért?– Valóban felkértük az Országos Munkaügyi Felügyelőséget, hogy ellenőrizze a munkáltatókat, nem találnak-e kibúvót átminősítéssel, részmunkaidős dolgozók teljes munkaidőben történő foglalkoztatásával a törvény alól. A vizsgálat az első negyedévben lezárult, és egyértelművé tette: az aggályok feleslegesek voltak, hiszen a szabálytalanságok nem lépték át azt a négyszázalékos határt, ami eddig is jellemző volt. Úgy gondolom, a minimálbér fölemelésével kapcsolatban inkább a munkahelyeken jelentkező bérfeszültség az, ami konfliktust okozhat. Mi a szociális ágazatban megkezdtük a bérek „széthúzását”, amit remélhetően mások is követnek, hiszen lehetővé teszi a magasabb végzettségűek differenciált bérezését.– Végezetül egy más irányú felvetés. Nagy meglepetést keltett, hogy a legfrisebb adatok szerint Magyarország lélekszáma lényegesen, kétszáz-valahányezerrel több mint tízmillió. Ez egyrészt örvendetes, másrészt viszont érthetetlen, a KSH miként nem szerzett arról tudomást hosszú éveken keresztül, hogy nem fenyeget bennünket a bűvös tízmillió határ alá esés?– Nem a szociális tárca vezetőjének kell kommentálnia a statisztikai hivatal ez irányú tevékenységét, ám kétségtelen: kaptunk egy bizonyos „haladékot”, hogy megfelelő családpolitikával, a gazdasági helyzet további javításával kedvezően befolyásoljuk demográfiai mutatóinkat.