Keresztesek a damaszkuszi úton

Túlfeszíthetik a húrt II. János Pál pápa szíriai és görögországi látogatásai bizonyos értelemben a felhőtlennek nem mondható római katolikus és ortodox egyházak közötti viszonyban. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy a majdnem ezeréves ellenségeskedés a két keresztény egyház között egy békésebb párbeszéddé alakul át. A pápa Görögországban valószínűleg szembetalálja magát az ortodox keresztények tüntetéseivel, akik a nyugati egyháznak nem tudnak megbocsátani az 1054-es egyházszakadásért, valamint a kora középkor kereszteshadjárataiért. Az egyházi diplomáciában rendkívüli jelentőséggel bíró bocsánatkérés azonban sokat enyhítene a két egyház ellenségeskedésén. Már a látogatás is jelzésértékű: több mint ezerháromszáz éve nem járt római egyházfő Athénban.A görögországi helyzetnél is furcsábban alakult a nyugati kereszténység és Szíria viszonya. A túlnyomórészt muzulmán országban erősek a kereszténység állásai, mintegy tíz százalékra tehető a Krisztus-hívők aránya. Ebből a majdnem kétmillió emberből azonban a legtöbben a görög rítusokat követik. A XVIII. század elején megjelenő nyugati egyház a francia gyarmatosítók segítségével megpróbált letelepedni az országban, és jelentős eredményeket ért el. A keleti–nyugati szembenállásnak jelenleg az egyik leglényegesebb eleme az, hogy a római katolicizmus „harcol a lelkekért” az alapvetően görög érdekszférába tartozó területeken is. Ha a görög pátriárka eléri, hogy II. János Pál bocsánatot kérjen az érintett ügyek miatt, lehetséges egy egyházi „jaltai konferencia” az erőviszonyok tisztázására.A Szíriába látogató pápa egy olyan országba érkezik, ahol érdekes vallási helyzet alakult ki az évezredek során. A muzulmánokra jellemző szektákra bomlás itt is megfigyelhető: az uralkodó szunnita irányzat mellett az alavita hívek száma is jelentős, többek között az elnök, Basar el-Asszad is hozzájuk tartozik. Az alaviták a keresztény liturgiából is átvettek bizonyos elemeket, többek között az átváltoztatás és az áldozás is szerepel istentiszteleteiken, de ők nem Krisztus, hanem Mohamed próféta vejének, Alinak a testét és vérét veszik magukhoz. A különleges vallási együtt-élés sokat segíthet nemcsak az ország békéjének, hanem az egész térség stabilitásának elérésében. Szíria ugyan teljes mellszélességgel támogatja a palesztin szabadságharcot Izraelben, de a pápalátogatás esetleg közelebb hozhatja a monoteista vallások híveit. Annál is inkább, mert Izrael a Vatikán segítségét kérte ahhoz, hogy kiszabaduljon az a három személy, akiket hónapok óta tart fogva a Hezbollah gerillaszervezet. A szíriai támogatással működő csoport a pápa kérésére esetleg elengedheti a túszokat, ám az kérdéses, hogy II. János Pál a deklaráltan személyes, vallási célú útján mennyire kíván a politikai csatározásokba beavatkozni.