A piacgazdasági átmenet kétségkívül legnagyobb vesztesének számító Borsod-Abaúj-Zemplén megyének tíz esztendejébe telt, hogy átalakítsa nehézipari szerkezetét, felszámolja a gazdasági-társadalmi elmaradottságát, aktivizálja vállalkozói szektorát, és korábbi keleti kapcsolatrendszerét „nyugatosítsa” – nyilatkozta lapunknak Ódor Ferenc, a megyei önkormányzat első számú vezetője, a területfejlesztési tanács elnöke, aki úgy tartja, hogy a fejlődés jelei már szemmel láthatók, és a korábbi leépülés folyamata után végre az építkezés tapasztalható szinte minden fontos területen. Borsod-Abaúj-Zemplénben jelenleg megvalósulás alatt áll az öt-hét éves EU-konform program, a középtávú fejlesztési koncepció, illetve a megye szellemi műhelyeinek megteremtése.A szocialista Magyarország egykori fellegvárának gazdasági és társadalmi válsága a térségre erőltetett nehézipari szerkezetnek, az egyoldalú keleti kapcsolatrendszer összeomlásának, a kedvezőtlen adottságú mezőgazdaság helyzetének, a nagyüzemi termelési struktúrának volt tulajdonítható, mindez pedig az országos átlagot tartósan meghaladó súlyos munkanélküliséghez vezetett – kezdte mondandóját Ódor Ferenc, a megyei önkormányzat elnöke, aki egyúttal a területfejlesztési tanácsot is vezeti.– Milyen válságkezelési stratégiát dolgoztak ki?– A piaci folyamatok ellentételezését az előző évtized első felében egyértelműen a válságkezelés jelentette, majd később emellett a folyamatok dinamizálására a szerkezetátalakítás felé tett kísérletek is megjelentek. Kidolgozásra került a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei integrált szerkezetátalakítási és válságkezelési program. Természetesen meg kell említeni, hogy az állami támogatáspolitika aktívabb lett, és az integrált programfinanszírozás bevezetése egyedülálló volt a hazai területfejlesztésben. A rendkívül súlyos munkanélküliség ellenére megteremtődtek a megyében egy új fejlődési pályára állásnak az alapelemei: két esztendeje kidolgozták a megye EU-konform, öt-hét évre szóló területfejlesztési koncepcióját, s ugyancsak 1999-ben elfogadtuk a hároméves fejlesztési-felzárkóztatási programot, amely alapján készülnek az aktuális éves feladattervek.– A vállalkozásoknak igen fontos a háttér, a vállalkozásbarát környezet. Ezen a területen miről tud beszámolni?– Mindenekelőtt fontos megemlíteni, hogy a kormány a vállalkozásoknak kedvezőbb infrastrukturális környezet megteremtése céljából két, egymástól jól elhatárolható övezetet jelölt ki Borsod-Abaúj-Zemplénben. Ma már tizenegy ipari parkkal rendelkezünk – ezek közül négy az utóbbi két esztendőben kapta meg ezt a minősítést. Nagy reményeket fűzünk az M3-as autópályához is, amelynek kivitelezési munkálatai intenzíven haladnak. Kedvező jel, hogy a működő tőke a sztráda folyamatos kiépülésével a keleti irányba áramlik. Hatvant, Gyöngyöst és Füzesabonyt az utóbbi években bizonyítottan azért választották letelepedésük célpontjául a nagyvállalatok, mert az M3-as mellett találhatók. Ugyanakkor igen fontos egy-egy önkormányzat fejlesztési koncepciója is, hiszen a befektetők kedvező helyi feltételek (olcsó iparterület, kedvező helyi adózás, szakképzett munkaerő) mellett szívesebben létesítenek telephelyet. Miközben az előző években felbomlott a nagyüzemi struktúra, oldódott a nehézipari szerkezet, húzóágazáttá vált a vegyipar, s aktivizálódott a kis- és a középvállalkozói szektor. A legígéretesebb vállalatok privatizációja mellett megjelentek a zöldmezős beruházást megvalósító külföldi befektetők a megye különböző pontjain: Ózdon a General Electric és a Sala-Burgess, Miskolcon a Shinwa, a Ross-Mould, a Delco Remy, s Zemplénben a Trec-Cast. A jelek szerint rendeződött az acélipari óriás, a Diósgyőri Acélművek sorsa, ahol is jelenleg 1300 dolgozó foglalkoztatása tűnik biztosítottnak. A kimutatások szerint a változások hatására az előző két esztendőben a szolgáltatások hozzájárulása a GDP-hez ötven százalék fölé emelkedett.– Miközben az egyik oldalon valóban a fellendülés jelei tapasztalhatók, a bányászat és a kohászat leépülésének gondjai megmaradtak, s a statisztikák szerint több borsodi kistérségben még rekordokat dönt a munkanélküliség. Mit kívánnak tenni ennek felszámolásáért?– A bányászat és a kohászat terheit még valóban cipeljük, annak ellenére, hogy a megye 1999-ben és 2000-ben összesen tizenkétmilliárdot tudott fordítani a gazdaságfejlesztésekre. A területfejlesztési tanács az utóbbi években arra törekedett, hogy olyan pályázati kiírásokat jelentessen meg, amelyek gyakorlatilag egyszerre kezelik a „lehetetlent”, azaz a szociális feszültségeket, a munkanélküliséget, és mindez párhuzamosan szolgálja az innovációt, a korszerű technika, technológia bevezetését, a szakmai minőséget. Az idegenforgalom fejlesztése is új terület, amelyre erősen koncentrálni kell, hiszen nemcsak a tájat kell népszerűsíteni, hanem turisztikai kísérőprogramokat szükséges szervezni, hogy minél több vendégéjszakát töltsenek itt a látogatók – hangsúlyozta Ódor Ferenc. – A munkaügyi központ kimutatásai szerint jelenleg 53 ezer állástalan van a megyében, ez 17-18 százalékos munkanélküliségi rátát jelent. Sajnos az érintettek jelentős része tartósan munkanélkülinek számít, alacsony iskolai képzettségű, ugyanakkor bevonható közmunkaprogramokba. Az említett hosszú, rövid és éves fejlesztési koncepciókban kiemelt helyen szerepel a munkanélküliség kezelése. Reményeink szerint az M3-as „hatása” is orvosolja a problémát.– A kormány által célként megfogalmazott tudásalapú társadalom megvalósításának egyik alapeleme a különböző szellemi műhelyek működtetése. Borsodban favorizálják-e ezt a területet, illetve hogyan állnak az EU-s integrációs kérdésekhez?– A fejlesztési-felzárkóztatási program épít a megye szellemi műhelyeinek munkájára. Itt elsősorban a Miskolci Egyetem által nyújtott szakmai háttérre gondolok, de a vállalatok kutatás-fejlesztési (K+F) elgondolásaira is számítunk. Szeretném hangsúlyozni, hogy követelményekhez igazodó többlettámogatással, kedvezményekkel alkalmassá válhat a megye, illetve tágabb értelemben a régió arra, hogy felkészülten és átlátható rendszerével képes legyen kezelni az EU-előcsatlakozási forrásokat, illetve az integrációt követően a különböző alapoknak e térségbe irányuló forrásait. Az előző két esztendőt az erre való felkészülés nagyon fontos periódusának tartjuk: a megszerzett tudás, az ezzel párhuzamosan jelentkező vállalkozói önkormányzati ambíció következtében egy tervszerűbb támogatás és területfejlesztési politika és gyakorlat alakulhatott ki, és fokozatosan formálódik át Borsod megyében, természetesen az EU-s alapelveknek megfelelően.
Egymilliárd forintot, a bevallott összeg tízszeresét költhették el Magyar Péterék tavasszal