Bizakodó a tőke

Láthatóan nemcsak a portfólió-tőke részéről figyelhető meg optimizmus a devizaliberalizáció kapcsán, hanem a működő tőke részéről is – derül ki összeállításunkból. Hozzáértők szerint a külföldi cégek számára kiszámíthatóvá, így pedig fedezhetővé válik majd a forint/euró kockázati sáv, míg a hazai vállalati szektor vagy a határidős piacon fedezi le ezt követően pénzét, vagy átváltja devizáját forintra.A devizaliberalizációs intézkedések hatására a magyarországi cégek egyenértékű üzleti partnerei lesznek az EU tagállamaiban tevékenykedő gazdasági társaságoknak. Az exportmunkáért járó javadalmazást ezt követően nem terheli „hazahozatali kényszer”, vállalataink külföldön is nyithatnak bankszámlát, ugyanakkor a hazai elszámolások tekintetében redukálódnak a pénzintézeti műveletek, ami éves viszonylatban költségcsökkentő tétel. A forint lebegtetési sávjának kiszélesítéséből adódó árfolyamkockázat megnő a magánszektorban, ezért a gazdasági szereplőknek tömeges igénye lesz a fedezeti ügyletek megkötésére. Tőzsdei elemzők a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) határidős szekciójának fellendülését várják, s azt jósolják: akár vissza is térhet az 1996–97-es fénykorszak. A Budapesti Árutőzsdén (BÁT) szintén forgalomnövekedéssel kalkulálnak, viszont új devizaalapú termékek bevezetése csak a későbbiekben várható.Hamarosan a vállalkozók is korlátozás nélkül elhelyezhetik számlájukon az áruik, szolgáltatásaik ellenértékeként kapott devizát. A vállalkozásoknak lehetőségük lesz arra is, hogy ne csak számlán, hanem készpénzben is tarthassanak külföldi fizetőeszközt. Redukálódnak majd a pénzintézeti műveletek, hatályát veszti a devizabelföldi vállalkozások és szervezetek devizaszámláin történő jóváírás és felhasználás jogcímezése is. Megszűnik továbbá a devizakülföldiek konvertibilis és nem konvertibilis forintszámláinak rendszere is – ezek a legfőbb technikai változások, amelyek érintik a vállalati szektort a devizaliberalizáció kapcsán.A hazánkba áramló külföldi működő tőkét kedvezően érintheti majd a devizaliberalizációt szolgáló állami intézkedéssorozat, miután csökken a profitkockázat, így kiszámíthatóvá válnak a stratégiai döntések. A legfontosabb, hogy stabil és fedezhető lesz a külföldi vállalatok részére a forint–euró kockázati sáv – tájékoztatta lapunkat Nagy Márton, az ING Investment Hungary Rt. elemzője, aki szerint ugyanakkor a forint lebegtetési sávjának kiszélesítéséből adódóan megnő az aggregát árfolyamkockázat a magánszektorban. A magyarországi vállalatok előtt két út van: vagy a határidős piacon fedezik le pénzüket, vagy pedig átváltják azt forintra – tette hozzá. A francia Sanofi-Synthelabo vállalatcsoporthoz tartozó Chinoin Rt.-nél azzal kalkulálnak, hogy kiegyenlítődik az export-import közötti „rés” az elszámolásoknál – tudtuk meg Orosz Jenő kommunikációs vezetőtől.Tőzsdei szakértők szerint viszszatérhet a Budapesti Értéktőzsde határidős szekciójának 1996–97-es aranykora, jóllehet akkor az úgynevezett buxozás volt a népszerű: a tőzsdeindex töretlen emelkedését a legnagyobb nyereséggel úgy használhatták ki a befektetők, ha határidőre vettek BUX-ot. A Budapesti Árutőzsdén forgalomnövedéssel számolnak, új devizaalapú termék bevezetéséről később döntenek.