Diszkrimináció

Június végéig eldől, milyen civil szervezetek csatlakoznak ahhoz a bizottsághoz, amely az Igazságügyi Minisztérium (IM) koordinációja mellett vizsgálja, hogy a hátrányos megkülönböztetés tilalma kapcsán további jogalkotásra van-e szükség, vagy pedig elégségesek a hazai jogrendbe beépített „fékek”. A tervek szerint neves jogászprofesszorokat is bevonnának a munkába.Március végi megalakulása óta kétszer üléseztek a Szociális és Családügyi, a Gazdasági, az Oktatási és a Belügyminisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal szakértői, valamint az MSZP-s Kósáné Kovács Magda, az emberi jogi bizottság elnöke és Hargitai János fideszes képviselő, a bizottság tagja alkotta grémium. A nyári szünet miatt legjobb esetben a kérdésben érdemi előterjesztés csak ősszel születhet.Míg az ellenzéki pártok egységes törvény kidolgozását szorgalmazzák, addig a kormányzati álláspont szerint a hatályos magyar jogrend az alkotmány mellett több nemzetközi szerződéssel is garantálja a törvényalkotás oldaláról a megkülönböztetés tilalmát.A rasszizmus és az idegengyűlölet elleni fellépésről és az egyenlő bánásmód biztosításáról szóló törvénytervezetet – amelyet Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman hivatala készített el tavaly – nem támogatta egységesen a parlament emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága. Ennek oka az volt, hogy a tervezet szerint a diszkrimináció kérdését szélesebb körben – például a nemek közötti, a foglalkoztatási megkülönböztetésre is – kiterjesztve célszerű megvizsgálni. Éppen ezért az a döntés született, hogy az IM koordinálása mellett szakértői bizottság vizsgálja a megkülönböztetés tilalmának jogi oldalát.A hátrányos megkülönböztetés ellen az Európai Unió tagállamaiban nem kizárólagosan a jog eszközeivel küzdenek, hiszen ritka az ilyen jellegű, egységes törvényi szabályozás – fejtette ki lapunknak Seereiner Imre, az igazságügyi tárca helyettes államtitkára, akia szakértői bizottságot vezeti. Seereiner elmondta, kétszer ülésezett eddig a testület, amely a parlamenti nyári szünetet megelőzően dönt arról, hogy milyen civil szervezetekkel bővül ki. Az elképzelések szerint neves jogászokat is meghívnak a grémiumba.A szaktárca helyettes államtitkárától megtudtuk azt is, hogy az alkotmány 70/A paragrafusa a hátrányos megkülönböztetés minden formáját tiltja, továbbá Magyarország számos nemzetközi egyezményhez csatlakozott, amelyek rögzítik ezen a téren a jogi kötelezettségeket. – Arról nem is beszélve, hogy az ágazati törvények és kódexek, tehát a büntetőeljárásjog általános szabályaitól, a szakképzési és adatvédelmi törvényen keresztül egészen a Munka Törvénykönyvéig csaknem ötven jogszabály, illetve azok végrehajtása tiltja jelenleg is a megkülönböztetést – fűzte hozzá.Mint ismeretes, sem Franciaországban, sem pedig Németországban nincs antidiszkriminációs törvény, hanem széles körű társadalmi összefogással lépnek fel a hátrányos megkülönböztetés ellen. Hollandiában viszont már intézményesítették a megkülönböztetés tilalmát, s ennek jogi szabályozását, illetve annak hatásait magyar szakemberek szintén vizsgálják – tudtuk meg.