Fizethetünk-e valutával a lángosért?

Habár sejtették, a devizakorlátok megszüntetése váratlanul érte az üdülési szezonra készülődő balatoni kiskereskedőket, jelesül a kisebb egységek, tóparti büfék, kisvendéglők tulajdonosait, idényjellegű szolgáltatókat és a strandok üzemeltetőit. Az alsóörsi strandbüfés vagy lángossütő nem fogja átszámolni márkába vagy guldenbe a sör vagy a virsli árát, mert annak naponkénti pénzforgalmi nyilvántartása adminisztratív okokból számára nem lehetséges – mondta lapunknak Vágó Péter, a Kereskedelmi és Vendéglátó Vállalkozók Veszprém megyei érdekképviseletének elnöke. A Balatoni Hajózási Rt. pénztárai sem tudnak – egyelőre – átállni a külföldi fizetőeszköz elfogadására, és az idén a strandjegyeket, bérleteket is forintért árusítják a Balatonnál.A devizakorlátok ledöntésének, s ezzel a forint konvertibilis fizetőeszközzé nyilvánításának a balatoni kisvállalkozók is örülnek, és felettébb kíváncsiak a napokban életbe lépő kormányrendeletre, mindazonáltal nem titkolják, váratlanul érte őket a nagy horderejű döntés. Kiváltképpen a több ezer tóparti kiskereskedő, vendéglős, szezonális szolgáltató (csónak-, vízibicikli-, szörf- és egyéb strandjáték-kölcsönöző), lángossütő, fagylalt- vagy jégkrémárus számára jelent gondot a döntés, mert a pénztárgépük forintnyugtát ugyan tud adni, de a külföldi fizetőeszközt nem képes bizonylatolni.– A tó északi partján csaknem ötezer nyári kisvállalkozót érint a devizaliberalizáció, ám kérdem én: kiírhatja-e a csopaki vagy az alsóörsi strandbüfés német márkában, osztrák schillingben, holland guldenben vagy USA-dollárban a sör vagy a lángos árát? És ha ki is írja, a „forintra hangolt” pénztárgéppel miként ad nyugtát a külföldi bankóval fizető vásárlónak? Van-e rubrika a pénzforgalmi nyilvántartásban a márka, a gulden, a schilling vagy a dollár „lekönyvelésére”? – mondta Vágó Péter. Hozzáfűzte: Olaszországban például olyan pénztárgéptípusok vannak forgalomban, amelyek automatikusan átszámolják a valutát. A többnyire családi vállalkozásban dolgozó balatoni kisvállalkozóknak egyelőre az is gondot okozna, hogy pénztárgépük rekeszeiben elkülönítsék a különböző országok fizetőeszközeit. Hasonlóképpen vélekedett a somogyi Kisosz-elnök, Kertész Rezső is. Tőle megtudtuk: a hét közepén Balatonszárszón „randevúznak” a déli part kiskereskedői, vendéglátósai és szolgáltatói, és akkor kapnak majd szakmai, többek közt adóhatósági és fogyasztóvédelmi útravalót is a „nyári valutázáshoz”. A somogyi Kisosz-elnök egyébként biztos benne, hogy a jövőben nemcsak a nagy éttermek étlapjain tüntetik majd fel külföldi pénznemben is az árakat, hanem lesznek olyan kisebb vendéglők is, ahol nem restellnek „bíbelődni” a külföldi fizetőeszközzel, következésképpen lesz a kasszában visszajáró német, osztrák vagy francia aprópénz.A Balatoni Hajózási Rt. sem állhat át egyik napról a másikra a külföldi fizetőeszköz elfogadására. – Gondolja meg, mi lenne a hajóállomások pénztárai előtt, ha minden utas más pénznemben fizetne! Nem beszélve a kompkikötőkről, ahol egyelőre technikailag sem kivitelezhető a különböző fizetőeszközök elfogadása – válaszolta érdeklődésünke Horváth Gyula ügyvezető igazgató. Hozzáfűzte: a hajóstársaság szállodáiban és kempingjeiben természetesen a jövőben sem lesz akadálya a valutában történő költségelszámolásnak. (Megjegyezzük: a Balaton-part szállodáiban, éttermeinek jó részében, az északi és déli part kempingjeiben a devizaliberalizáció nem jelent gondot, hisz azokban a külföldiek már régóta fizethetnek konvertibilis valutával.)A magyar tenger egyik legnagyobb strandjának, a siófokinak pénztáránál is jobb, ha forinttal a zsebünkben állunk sorban. – Tavaly volt olyan hét végi nap, amikor a város három strandjára húszezren váltottak jegyet. Ha hét pénztárral számolunk, és azzal, hogy egy személy két-három jegyet vesz, akkor is irdatlanul nagy forgalom esik egy-egy pénztárra. Hogy adhatnánk zsebszámológépet a pénztárosoknak akkor, amikor húsz-harminc méteres sorokban állnak a strandjegyekre várók? A másik gond: ha a külföldi fizetőeszközt aprópénzként vinnénk a bankba, váltási költséget számolna fel a pénzintézet. Ezt rá kellene terhelni a strandjegyre vagy – mivel önkormányzati többségi tulajdonú kft. üzemelteti a strandokat – a tulajdonosnak kellene „lenyelnie” a bevételkiesést – érvelt kérdésünkre Csavajda Richárd, a siófoki strandokat üzemeltető kft. ügyvezetője.A fizetővendéglátásban várhatóan nem jelent változást a devizaliberalizáció: a nyaralóház- és szobakiadók jó része eddig is valutában kínálta a szállást, az üdülőhelyi díjat viszont forintban számolták el, illetve rótták le. Nem kizárt, hogy a devizarendelet ez utóbbi kötelmet is felszabadítja, és lehetséges, hogy jogszabályi keretek között a jövőben az üdülőhelyi önkormányzatok is „valutázhatnak”.