Gyilkos baktérium az idegrendszerben

Az ételek útján terjedő, a nőknél vetélést, de akár halálos ételmérgezést is okozó lisztériabaktérium működési mechanizmusát a közelmúltban sikerült megfejtenie francia tudósoknak. A vizsgálattal az is kiderült, hogy az antibiotikumra érzékeny baktérium nagyon alkalmazkodóképes, így várhatóan sok gondot okoz még az emberiségnek.Lisztériabaktérium működésének egészségkárosító mozzanatait fejtették meg a franciaországi Pasteur Intézet munkatársai. Mindez azt jelenti, hogy sikerült végigkövetni az utat, amelynek során az organizmus az ember emésztőrendszeréből a bél sejtjein keresztül a vérkeringésbe, végül pedig a központi idegrendszerbe hatol. Egy korábbi kutatás már meghatározott egy molekulát, amelynek internalin a neve, s amely a lisztéria sejtjeinek felületén található. Az emberekben ez a molekula a bél sejtjeinek (úgynevezett E-cadherin) receptoraihoz kötődik, és a kutatók feltételezése szerint úgy működik, mint egy kulcs: bejáratot nyit a bélsejtekbe. A mechanizmus nehezen volt megfigyelhető, mivel a kísérleti egerek sejtjeire nem hatott az internalin, így a megoldást végül genetikailag módosított sejtállományú egerek alkalmazása és tengerimalacokon végzett kísérletek hozták. Kiderült: amíg az eredeti baktériumváltozat a legtöbb esetben halált okozott, a mutánsnak nem sikerült a bélsejtekbe hatolnia, ezzel igazolva, hogy az internalin alapvetően szükséges a lisztéria elleni védekezéshez.– Ez egy trükkös baktérium – összegezte a tapasztalatokat Pascale Cossart, a kutatócsoport vezetője. A legtöbb ember egyelőre biztonságban van, mivel a baktérium érzékeny az antibiotikumokra. Ha azonban rezisztens lesz, amint azt más baktériumoknál megfigyelhettük, döntő fontosságú lesz működésének pontos ismerete, hogy új védekezési módokat tudjunk kifejleszteni ellene.Világraszóló felfedezés Debrecenből. Forradalmian új szemcseppet fejlesztett ki Csutak Adrienne fiatal debreceni orvosnő. Ezzel az Egyesült Államokban „Az év találmánya” pályázatán az első díjat nyerte el. Az utóbbi években a világon elterjedt lézeres korrekciós szemműtéteket követően a betegek körülbelül tíz százaléka homályos látásélességről számol be. Ezt vizsgálta a magyar kutató az Egyesült Államokban. A több hónapos munka eredménye egy olyan szemcsepp, amely megakadályozza a homályos látás kialakulását. Mint kiderült, a szemkorrekciós műtét utáni homályos látást a sebgyógyulás folyamata okozza. A regenerációhoz egy bizonyos enzim szükséges, amely azonban a betegek egy részénél hiányzik. A felfedezés jóvoltából ez az enzim már egy szemcsepp segítségével pótolható. A baltimore-i John Hopkins egyetem tárgyalásokat kezdett a gyógyszer szabadalmi jogának értékesítéséről. Az előzetes becslések szerint a csepp forgalomba hozása évente 500 millió és egymilliárd dollár közötti bevételt eredményezhetne. (B. Cs.)