Külgazdasági stratégiánk alapvető célkitűzése az export növekedésének fenntartása, továbbá a külföldi vállalati tőkebefektetések növelése. Versenyképessé kell tennünk ugyanakkor a szolgáltatói szférát, s erősítenünk kell a magyar tőkekivitelt a közép-európai régióba – hangoztatta Martonyi János külügyminiszter tegnap a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) által szervezett külpiaci fórumon.A Gazdasági Minisztérium (GM) szerint évente átlagosan 1800-2000 millió euró tőkebefektetéssel számolhatunk. A magyar GDP növekedésének üteme jócskán meghaladja az EU-s átlagot, nem csoda, hogy hazánk a 27. helyezést foglalhatja el a világpiaci versenyképességi ranglistán – jelentette ki Pongorné Csákvári Mariann, a szaktárca helyettes államtitkára, aki a Széchenyi-terv kapcsán elmondta: mind ez idáig 28 milliárd forint jutott a pályázatok támogatására.– Gazdaságunk már integrálódott az EU-ba: kivitelünk 75-80 százaléka ugyanis oda áramlik – hangsúlyozta Varga Mihály pénzügyminiszter. – Úgy tudott a magyar gazdaság növekedni, hogy a „klíma” nem volt a legkedvezőbb, s a külső egyensúlyunkat, valamint az államháztartás hiányát mindez nem veszélyeztette, most a legfontosabb az infláció letörése – tette hozzá.Új külgazdasági stratégiánk tervezete tárcaközi egyeztetés alatt áll, ebben arra keresik a választ: az EU-s csatlakozásig milyen „átmeneti” feladatok lesznek – derült ki a tegnapi külpiaci értekezleten. – Hazánk a szabadkereskedelem pártján áll, ami az integráció után is megmarad, csak a jogi alap változik majd – mondta a témát firtató kérdés kapcsán Martonyi János. A külügyminiszter felhívta a figyelmet arra, hogy egy-két védőintézkedést leszámítva kereskedelempolitikai korlátaink gyakorlatilag nincsenek, így pozíciónk javítható a szomszédos országokban. Piacostrom szükségeltetik a tengeren túlra, illetve lendületet kell kapnia kivitelünknek az arab, különösen pedig az orosz és ukrán piacon. Martonyi aláhúzta még, hogy a 2001-es év első négy hónapjában 14 százalékos az exportdinamika, stratégiánk alapvető eleme, hogy ez a folyamat tartós legyen. Az agrárkivitel kapcsán a külügyminiszter megjegyezte, hogy a cseh, a szlovák és a lengyel átfogó megállapodások mintájára Jugoszláviával és Macedóniával kezdődtek tárgyalások, továbbá feltáró egyeztetések Tunéziával.Magyarország helyezése a világpiacon igen előkelő, hiszen versenyképesség terén jócskán megelőzzük a lengyeleket, a cseheket. Ezt a bizonyítványt pedig nem mi, hanem nemzetközi szakmai fórumok állították ki – mondta Pongorné Csákvári Mariann, a GM helyettes államtitkára. A gazdasági tárca számításai szerint 22,3 milliárd euró értékben „érkezett” külföldi tőke az elmúlt években Magyarországra, míg a magyar vállalatok hozzávetőleg 2-2,5 milliárd eurót invesztáltak befektetésekbe a külpiacokon. A Széchenyi-tervben prioritást kap a hazai kis- és közepes vállalkozások felkészítése az EU-s tagságra. Az első fél évben az 55 különböző program kapcsán négyezer pályázat érkezett be, s összesen 28 milliárd forintnyi támogatást kaptak a jelentkezők – tette hozzá.A kormányzatnak keresnie kell azokat a megoldásokat, amelyek a forint további erősödése esetén az exportra termelő vállalkozások hátrányait csökkentik – emelte ki mondandójában Varga Mihály pénzügyminiszter, aki aláhúzta: stabil gazdasági környezetet teremtett a kétéves költségvetés, s pusztán kisebb korrekciókra lehet majd számítani az adórendszerben 2002 végéig: ezek tulajdonképpen adminisztrációs jellegű könnyítések lesznek, a társadalombiztosítási járulékok az 1999. évi 44 százalékról idén és jövőre 2-2 százalékponttal mérséklődnek. A fiskális politika céljai közül Varga Mihály kiemelte az államháztartás hiányának, illetve az újraelosztás mértékének csökkentését. A pénzügyi tárca irányítója kifejtette, hogy a munkanélküliség csökkenése igazolja a minimálbér 40 ezer forintra történő felemelésének megalapozottságát. Jövőre 50 ezer forintra emelkedik ez az összeg, ám a lakosság fogyasztása még mindig elmarad attól a szinttől, amit a gazdasági fejlődés lehetővé tenne – fűzte hozzá. A Pénzügyminisztérium célként jelölte meg a bérek felzárkóztatásának folytatását, továbbá az infláció letörését.A fogyasztói árindexet meghaladó élelmiszerár-növekedés 2001-ben lassulni fog, sőt év végéig néhány termék ára akár csökkenhet is – mondta Éder Tamás, a földművelésügyi tárca helyettes államtitkára. Kalkulációk szerint az élelmiszerek árnövekedési ütemlassulása, illetve árcsökkenése kedvezően hat majd az ez évi inflációra.
Pedig Magyarral foglalkozni KELL!