Növekvő fogyasztás

Rekordméretű, csaknem hetvenszázalékos volt a növekedés 2000-ben a fogyasztási hitelek piacán a Magyar Nemzeti Bank (MNB) összesítése alapján. Az EU-átlagot – ahol is az összfogyasztás 7-8 százalékát vásárolják „részletre” – még így is csak évek múltán érjük utol, tudniillik jelenleg a magyar fogyasztásnak csak 1-2 százalékát vásárolják hitelre. A hitelintézetek a fogyasztási hitelezési direktíva EU-s adaptálására várnak.Közgazdászok szerint alapvetően két magyarázat van a fogyasztási hitelek keresletének gyors bővülésére: részint jobban élünk, s a háztartások átmenetileg megelőlegezik a különböző, főként tartós fogyasztási cikkek bekerülését banki kölcsönből, részint pedig az előző évekhez képest olyannyira alacsony már a bankbetétre kifizetett kamatszint, hogy „nem éri meg” takarékoskodni, félretenni; hasonló a helyzet a különböző értékpapírok elérhető hozamával kapcsolatosan is.Tavasztól újra erősödik a háztartások vásárlási kedve: egyre többen ítélik kedvezőnek az alkalmat a nagy értékű tartós cikkek beszerzésére, s várakozásaik szerint a következő 12 hónap alatt e termékekre a mostaninál többet költhetnek majd – derül ki a GKI Gazdaságkutató Rt. honlapján közzétett felmérésből. Az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet vizsgálódása alapján a múlt évben a lakosság hitelállománya 175 milliárd forinttal növekedett, ezen belül is a lakáshitelek 35 százalékos növekményénél csak a fogyasztói hitelek összege emelkedett „extra mértékben”. A Portfólió internetes portál felmérései szerint 2001. első negyedévében a háztartások fogyasztási kiadása 5,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, amely növekedési ütem meghaladja az előző évben tapasztalt növekedési ütemeket.Beigazolódtak a kormány gazdaságpolitikai célkitűzései, hiszen csak egy gyarapodó nemzetnél figyelhető meg a fogyasztási hitelállomány ily mértékű, 70 százalékos növekedése – jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter a témával kapcsolatosan egy minapi szakmai fórumon.Nem az egységes szabályozás hiányzik ezen a területen, hanem a különböző törvényekben lévő, erre vonatkozó paragrafusok öszszehangolása. Ezt az összhangot biztosítja az EU-ban az elveket rögzítő fogyasztási hitelezési direktíva, amely a tevékenység kereteit szabályozza; ennek a hazai adaptálására lenne szükség – vélekedett a témával kapcsolatosan Lendvai János, a francia tulajdonú Magyar Cetelem (MC) Bank Rt. vezérigazgatója. A másik nagy fogyasztási hitelező, a Budapest Bank (BB) Rt. közleménye alapján „vannak kérdések, melyeket egyes bankok másképp értékelnek”, mint például a teljes hiteldíjmutató közlése.A fogyasztási hitelek között az áruvásárlási a legnépszerűbb, miután a megszerzett összeg nagyobb, mint normál esetben egy banki személyi kölcsön, és maga a hitelbírálati eljárás is gyors, sőt nem annyira körülményes. Az ügyfél számára igen előnyös, hogy a bankok kereskedőkkel kötnek szerződéseket, így a vásárlás helyszínén is „megszülethet” a hitelbírálat. Az összeghatárok 30–500 ezer forint között alakulnak bankonként, míg a hiteldíjmutató – amely éves kamatlábra átkalkulálva „kifejezi” még a kamaton felüli egyéb terheket is – 33 és 40 százalék között mozog.