Tabut döntő vizit

II. János Pál pápa újra repülőre száll, hogy történelme során először Ukrajna is vendégül láthassa a katolikus egyházfőt. A szívélyes fogadtatás biztosított az állami vezetők részéről, de egyáltalán nem biztos, hogy a „nem hivatalos” Ukrajna is örül a vizitnek.A római katolikus egyház és az ortodox keresztények ellenségeskedése nem új keletű. Az 1054-es nagy egyházszakadás óta nem tud megbékélni egymással a bizánci rítusú és a latin egyház. Ukrajna nagy része ortodox kereszténynek vallja magát, igaz, kétféle vezetőség felügyel rájuk. A szovjetek uralmának megdőlése után ugyanis létrejött a kijevi patriarchátus. Ez viszont egyáltalán nem tetszett a moszkvai pátriárkának, hiszen egész addig ő volt „minden ukránok pátriárkája” is, minden vetélytárs nélkül. Most kétes értékű egységnek örülhet a kettéosztott görögkeleti lakosság: nem akarják a gyűlölt nyugati egyházfőt, hogy elhozza hozzájuk eszméit.Tovább bonyolítja a helyzetet a jelentős görög katolikus lakosság. Ők a legnagyobb görög rítusú latin egyháznak számítanak. Egyike annak az öt irányzatnak, amelyek elfogadják a pápa elsőbbségét, a latin dogmákat, de saját, görög liturgiájuk szerint tartják szertartásaikat. A többi négy vallás, az alexandriai, az antiókiai, a káldeai és az örmény katolikusok jóval kevesebben vannak. Ukrajna lakosságának tíz százaléka vallja magát görög katolikusnak. Rajtuk kívül jelentős római katolikus lakosság is megtalálható az országban, természetesen a kárpátaljai régióban. A helyi magyarság nagy része ugyan református (azaz nem fogadják el a pápa primátusát), de mégis a nyugati kereszténység végvárát alkotják.A két vallási vezető még sohasem találkozott egymással. Bár már majdnem ezer év eltelt a szkizma óta, a „hadállások” megmerevedtek, és egyik vallás sem kívánja „mostohatestvérét” – vagy annak képviselőjét – hazájában fogadni. Az ortodox vezetés különösen azért aggályoskodik, mert a nyugati kereszténység előretört a vallások közötti rangsorban. A keleti dominanciájú országokban is épülnek a rendházak, templomok, egyházi iskolák – emiatt úgy érzik, a latin vezetés megpróbálja „bedarálni” az óhitűeket, hogy még nagyobb hatalomra tegyen szert. A sok sérelem után kifejezetten provokatívnak tartják a pápalátogatást. Ezzel szemben II. János Pál „történelmi” találkozóra indult, amely akár jól is sikerülhet, és egy sikeres megbeszélés előkészíthetné a találkozót II. Alekszijjel. A Bizánci Császárság idejében gyökerező ellentéteket a jelenkorban megoldani kész egyházi képviselők most arra várnak, hogy az a bizonyos „i” betű már ne állhasson közéjük, és imáik meghallgatásra találjanak, miszerint valóban eljön az egyház teljes egysége.