Támadnak a pollenek

A tüdőgyógyászati hálózatban az 1990. évi 9828-cal szemben 2000-ben 131 657 allergiás náthában szenvedő beteget regisztráltunk, ám megközelítően tízszer ennyi beteg van. Legtöbbjük felkeresi a gégészeti vagy az allergológiai rendeléseket, de sokan orvosi ellátás nélkül szenvednek a betegségtől – mondta lapunknak Berta Gyula, a Mosdósi Tüdő- és Szívkórház osztályvezető főorvosa, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnökségi tagja. – Kórházunk kertjében az enyhe télnek köszönhetően már december elején láttunk barkáját bontó mogyoróbokrot, amit a pollenérzékeny betegeink vissza is jeleztek tüneteikkel – fűzte hozzá a főorvos.A korábbi években a „somogyi gazként” is emlegetett parlagfű okozta a legtöbb riadalmat, ám napjainkban se szeri, se száma azoknak a növényeknek, amelyek pollenje tíz- és százezrek mindennapjait keseríti meg.– Az első tömeges pollennáthás panaszok már ezekben a hetekben jelentkeztek betegeinknél. A füvek az idén Somogyban és a Dél-Dunántúlon is sokkal bőségesebben szórják pollenjüket, mint a korábbi években. Cáfolom, hogy egy-két hét múlva a nyakunkon lesz a parlagfűszezon – mondta Berta főorvos –, igaz viszont, hogy szinte még be sem fejeződött a tavalyi, máris itt van az újabb megpróbáltatás a betegek számára.Szokatlanul nagy az idén a vadgesztenye pollenjére érzékenyek száma. Orvosi körökben jól ismert az a keresztallergia, amely egyes pollenek és bizonyos gyümölcsök, zöldségfélék között van.– Ne lepődjön meg az a pollenallergiás, akinél ajakduzzanatot, a szájüregben égő, viszkető érzést vagy bőrkiütést okoz a zeller, a sárgarépa, az alma, a görögdinnye, esetleg a paradicsom vagy a banán. Ez nem újabb allergizálódás, a jelenség a pollenallergia velejárója. Ajánlatos azonban ezekben az esetekben tartózkodni a panaszt okozó gyümölcs fogyasztásától – figyelmeztet a szakorvos.A genetikai hajlam mellett a környezeti ártalmak is felelőssé tehetők az allergiások számának riasztó emelkedéséért: a természettől való elszakadás, az emberek városokba tömörülése, a nyugati életforma térhódítása és a közlekedés (a belső égésű motorok számának hihetetlenül gyors szaporodása) egyaránt szerepelhet az allergiás betegségek okaként.Általában csak augusztusban virágzik a parlagfű, de félő, ha továbbra is száraz és meleg lesz az idő, ádázabb ellenségünk – akárcsak tavaly – a szokásosnál előbb virágzik. Indokolt tehát a gyomnövény irtása akár mechanikus úton, akár vegyszeres módszerrel, és kiváltképpen ajánlatos mielőbb gondoskodni a parlagon hagyott szántóföldek, kertek, útszegélyek rendbetételéről.– Az allergiás betegségek nem gyógyíthatók, de a tünetek kiválóan befolyásolhatók megfelelő gyógyszeres kezeléssel. A leggyakoribb hiba, hogy a betegség kezelésére felírt patikaszereket, így a kortikoszteroidot tartalmazó orrsprayt és/vagy a szemcseppet csak a kínzó tünetek enyhítésére és nem állandóan használják a betegek, holott a tartós gyógyszerhasználat tartós panaszmentességet eredményezhet.A főorvos végezetül azt ajánlja a kirándulóknak, a szabadban tartózkodóknak, hogy kerüljék a „pollentámadással” fenyegető helyzeteket. Kiváltképp ügyeljenek arra, hogy a parlagfű virágzásakor ne heveredjenek a fűbe. Az allergiások – ha tehetik – magas hegyekben vagy tengerparton töltsék a szabadságukat.