Ukrajnai üzleti lehetőségek

A világ legjelentősebb multinacionális cégei a gazdasági reformok vontatottsága, az üzleti szféra hangulatát is rontó botrányok ellenére érezhetően jelen vannak ma Ukrajnában, és a növekedés igazi beindulására várnak. Ennek első jelei a fővárosban, Kijevben már kitapinthatók, így a magyar cégek sem nagyon várhatnak már, ha nem akarnak lemaradni az egyébként számunkra komoly tartalékokkal bíró ukrán piaci stabilizációról.Ukrajna iránt élénkülő hazai érdeklődést jelzett a minap az ITD Hungary, valamint az Expo East Kft. által Kijevben rendezett, árubemutatóval egybekötött üzletember-találkozón megjelent cégek szép száma, míg a fogadókészséget az ukrán sajtó és a vállalatok meglepően nagy érdeklődése.Az üzleti sikerhez a tapasztalatok szerint jelenleg elengedhetetlen a magyar állam támogatása, amely a nemegyszer meglehetősen sajátos helyi viszonyok ismeretével ötvözve meghozhatja az eredményt. A kétoldalú kereskedelemben, tőkebefektetésben rejlő lehetőségek ugyanis jóval nagyobbak a jelenlegi szintnél. Hazánk ukrajnai befektetéseinek nagysága a kijevi Kereskedelmi Szolgálat igazgatójának, Palásti Istvánnak a tájékoztatása szerint 52,148 millió dollár, amellyel az országok sorrendjében a 17. helyet foglaljuk el, míg a közép-európai államok között Lengyelország mögött a másodikat. A vegyesvállalatok száma 262, ebből 77 a termelőszférában működik. A legjelentősebb befektetőként már jelenleg is ukrán piacon lévő magyar cégek (Mol, Richter Gedeon, Dunapack, General Consulting, Pannonplast) példái azt mutatják, hogy a tőkeexport nemcsak a piaci pozíciók megőrzését, illetve javítását eredményezheti, hanem közvetlen áruexportot is jelenthet. A Richter Gedeon Rt. tavaly jelentette be mintegy húszmillió dolláros zöldmezős beruházásának megkezdését, majd a Transelektro Rt. mutatta be a Libegy Plaza néven a város központi részén létesítendő első ukrajnai kereskedelmi és szórakoztatóközpont közel 100 millió dolláros építésének terveit.Mindezek mellett meg kell jegyezni, hogy a befektetési klíma Ukrajnában nem túl kedvező, pedig törvényi szabályozás írja elő egyebek mellett a külföldi beruházások védelmét, a jövedelem valutában történő kivitelét, a vállalatok alapítását és gazdálkodását. A gazdaság általános válságjelenségei továbbra is meghatározók. Nem javult az országkép sem, azonban talán ennél is nagyobb óvatosságra intette a befektetőket a vegyesvállalatok kedvezményeinek megszüntetéséről elfogadott törvény.A tavaly már intenzíven – az export 25,8, míg az import 17,8 százalékkal – növekvő ukrán külkereskedelmi áruforgalomban Magyarország 2,3, illetve 1,2 százalékos súlyt képvisel. Ez térségünk országait tekintve az ötödik legjobb teljesítmény, áruforgalmunk 2000-ben elérte az 536,4 millió dollárt. A magyar export Ukrajnába 39 százalékkal nőtt, és 180,9 millió dollárt tett ki, míg 355,5 millió dolláros importunk 14 százalékkal emelkedett, és idén ez a tendencia fokozódott.Tavaly a mély válság következményeként romba dőlt ukrán gazdaságban megjelentek a növekedésre utaló jelek, a GDP hat százalékkal nőtt, míg az ipari termelés 12,9-del. A gazdasági élénkülést elősegítő tényezők között a pénzügyi folyamatok alakulása különös jelentőséggel bírt. Sikeresen átütemezték a 2000-ben lejáró csaknem kétmilliárd dolláros kölcsön teljesítését, és a Nemzetközi Valutaalap feltételekhez kötve, de pozitív jelzést küldve meghosszabbította az egy évvel korábban felfüggesztett EFF-hitelkeret érvényességét. A nemzeti bank hivatalosan is deklarálta a nemzeti valuta, a hrivna árfolyamának lebegtetését. A stabil valutával kapcsolatosan azonban szakértők felhívják a figyelmet annak jó 20 százalékos relatív felülértékeltségére. Aggasztó a 26 százalékos infláció is, a gyakorlatilag szintén 20 százalék fölötti munkanélküliség, a költségvetés bevételi öszszegének 13,8 százalékát kitevő bértartozások, továbbra is a fejlődés egyik akadálya a vállalati körbetartozások GDP-t 2,4-szeresen meghaladó mértéke. Mindez azt igazolja, hogy az igazi reformokat ez idáig nem hajtották végre, Juscsenkóval kapcsolatosan is több volt e téren a mítosz, mint a valós tett, s az új kormányfő, Anatolij Kinah sem hozhat áttörést. Szerencséje azonban, hogy az ukrán gazdaság a jelek szerint elérte a mélypontot, s további esés nélkül, gyakorlatilag stagnálva kihúzhatja a jövő évi választásokig.