Helyes gazdaságpolitikai döntés volt az antiinflációs harc megkezdése, viszont kockázatos lenne az áremelkedés nagyon erőteljes, rövid távú csökkentését a monetáris eszközökkel erőltetni – hívja fel a figyelmet a Kopint-Datorg Rt. legfrissebb konjunktúrajelentése. Ebbe a csapdába esett Lengyelország is 2000-ben, ahol monetáris restrikcióval három százalékponttal csökkentették ugyan az inflációt, viszont a munkanélküliség ettől drámaian megugrott, a GDP korábbi 7 százalékos növekedési ütemét pedig sikerült mérsékelni 3-4 százalékra. Nemzeti fizetőeszközünknek a sávszélesítést követő erősödése a gazdaság különböző szereplőit eltérő módon érinti. A forintnak az euróval szembeni erősödése 2001-ben tovább tart, s a magyar valuta9-10 százalék körüli mértékben értékelődhet fel.A magyar gazdaság éves viszonylatban 4,8 százalékos GDP-növekedést produkál 2001-ben, kifejezetten romló külpiaci feltételek mellett. Az OECD mindhárom fontos régiójában (USA, Japán, Európai Unió) elhúzódnak a válságjelenségek. A kutatók Magyarországon a belső kereslet, azon belül is a magánfogyasztás látványos növekedésével magyarázzák a folyamatos bővülést. Építési „boom” van, felgyorsult a bérjövedelmek növekedése, továbbá a kiskereskedelmi forgalom is élénkül. Az előrejelzésekhez képest kedvezőbben alakult a folyó fizetési mérleg és az államháztartás egyenlege is.A Kopint-Datorg nyári konjuktúrajelentése arról számol be, hogy az OECD-országok legfontosabb régióiban a válságjelenségek elhúzódnak. Az USA-ban az ipari termelés csökken, a munkanélküliség ezzel párhuzamosan nő, az információ-technológiai szektor pedig „szorult” helyzetbe került. Japánban recesszió van, s az EU-ban a gazdaság növekedését az év egészében 2,3 százalékosra lehet prognosztizálni, vagyis egy százalékponttal kevesebb lesz, mint 2000-ben.Bár a FÁK országaiban a gazdasági növekedés az idén folytatódik, annak üteme jócskán elmarad a 2000. évitől. Az olaj- és gázexporttól függő orosz gazdaság lassulásának fő oka, hogy a nemzetközi olajárak stagnálnak. Közép-Európa országai közül gyorsulás a tavaly csak lassan növekvő gazdasággal rendelkező Csehországban és Szlovákiában megy végbe, míg Lengyelországban – ahol is a kemény monetáris restrikció 2000-ben ugyan a 10 százalékos pénzromlást 7-re szorította le – a GDP növekedése drasztikusan lefékeződött.Magyarországon a romló külgazdasági feltételek mellett folytatódik a fellendülés, ha a tavalyi kiemelkedőnél némileg mérsékeltebb ütemben is. A kutatók szerint a belső keresletnövekedés miatt „pörög” a magyar gazdaság motorja: a hazai ipari termelés az idén 10 százalékkal nőhet, a fogyasztás bővülését 4,5-5 százalékra, a beruházás növekedését pedig 8 százalékra várják. Az első negyedévben a GDP 4,4 százalékkal volt magasabb, mint 2000 megfelelő időszakában. Éves viszonylatban 4,8 százalék körül alakul a GDP bővülése.A Kopint-Datorg helyesli ahosszabb ideje 10 százalékos infláció elleni határozottabb fellépést, egyben arra figyelmeztetnek: nem szabad monetáris eszközökkel a rövid távú csökkentést erőltetni. Az infláció második félévi lassulását jósolják a kutatók: decemberre 7,5-8 százalékos áremelkedést várnak és az év egészében 9,5 százalékos átlagos pénzromlással kalkulálnak.Hazánkban 2001 az első olyan esztendő, amikor a bérek érzékelhetően növekednek: az év első négy hónapjában 4,9 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek, ami a fogyasztási hajlandóság „megugrását” segíti elő. Javul a munkaerő-piaci helyzet, bár a regionális eltérések nem csökkentek, miközben Nyugat-Magyarország néhány térségében már nincs elegendő munkaerő, addig Kelet-Magyarország néhány térségében még 15-20 százalékos a munkanélküliségi ráta.A külkereskedelmi mérleg hiánya 4,8 milliárd euró körül alakul majd, a folyó mérleg deficitje pedig a 2,4 milliárd eurós szintet érheti el. A külföldi működőtőke-beáramlás 1,8 milliárd eurós értéke prognosztizálható. Kedvezően alakult a folyó fizetési mérleg és az államháztartás egyenlege, ami azt mutatja, hogy szó sincs kormányzati túlköltekezésről, fiskális expanzióról.
A bécsi összehasonlító gazdasági tanulmányok intézete (WIIW) tegnap erős gazdasági növekedést jósolt a kelet-európai EU-tagjelölteknek erre az évre és jövőre is. Az intézet szerint mostanáig alig volt hatása a világgazdaság lassulásának ezekre az országokra, de hosszabb távon azért nem lehet kizárni a nehézségeket.
