Sárgul a szőlő a dél-balatoni borvidéken: a 2970 hektáros, tizenhat hegyközséget és 4600 gazdálkodót tömörítő dél-balatoni borvidék szőlősgazdái jó termésben bíznak, a jövedéki törvény változásából adódó adminisztrációs terhektől azonban félnek. A balatonlellei hegybíró, Buzásy László mindazonáltal nem fenyegetőzik a pincekönyvek Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumba „postázásával”.Királyleánykát, rizlingszilvánit, pinot noir-t, kékfrankost, merlot-t, cabernet savignont és immár négy évtizede konty alá való muskotályt érlel a nap a mediterrán klímájú dél-balatoni borvidéken. A négy és félezer gazdálkodó jó része családi vállalkozásban. A Somogyban nyilvántartásba vett szőlőtermelők túlnyomó hányada a Balaton déli partján gazdálkodik, és Észak-Somogyból került a legtöbb adóraktári és egyszerűsített adóraktári kérelem is Kaposvárra. A siófoki vámhivatalnál július közepéig 2780 termelőt regisztráltak.– A Bolgári Hegyközséghez tartozó Lellén 680 szőlősgazda tevékenykedik, és ha az idei termés is legalább olyan lesz mint a tavalyi, akkor a hegyközség körülbelül 600 vagon bornak valót takarít be – mondta Buzásy László hegybíró. Jó az egy éve bevezetett jövedéki törvény, ám alighogy beletanultunk a pincekönyv meg az egyéb adminisztráció kezelésébe, újabb bürokratikus megpróbáltatás vár a termelőkre – hangsúlyozza a felmerülő problémát. A származási bizonyítványok kiállítása a gazdák meg a hegybíró adminisztrációs terheit is jelentősen növeli. A nagyobb gazdák meg tudják oldani az új feladatot, ám a kisebbek, az egyszerűsített adóraktárosok szenvedni fognak. Nem szoktak hozzá a negyedévenkénti adóbevallási nyomtatványok kitöltéséhez – mondja a hegybíró, aki hozzáteszi: a rendszert eltörölni nem szabad, a pancsolt bornak nincs helye a balatoni piacon sem. A pénzügyőröknek a vendéglátóhelyeken kellene vizsgálódniuk, és nem a gazdák elszámolási kötelezettségét kellene ellenőrizni.
Lecsúszott a kifutóról egy repülőgép Ferihegyen