Brüsszel együttműködésre törekszik a jelöltekkel

Az Európai Unió soros elnökségét a minap átvevő Belgium osztja Magyarország álláspontját, miszerint a svéd elnökség és a göteborgi csúcs nagyon sikeres volt – nyilatkozta lapunknak Belgium budapesti nagykövete. Fernand Van Brusselennel többek között a következő fél év feladatairól, a közös pénz bevezetéséről, valamint az unió jövőjéről beszélgettünk.A dinamikus svéd elnökség után vannak, akik úgy vélekednek, hogy Belgium elnöksége alatt lelassulhat a bővítés folyamata...– Nem értem ezt a vélekedést. Emlékeztetnék arra, hogy az elnökség nem folytat csatlakozási tárgyalásokat. A tagjelöltekkel – így Magyarországgal is – a bizottság tárgyal. Az indítványozhat bizonyos javaslatokat, s ha a tagjelöltek ezeket valamilyen oknál fogva nem tudják elfogadni, illetve ha bizonyos fejezeteket nem tudnak lezárni, az nem az elnökség hibája. Magyarország kapcsán megemlíteném az audiovizuális fejezetet, amelyet nem zártak le a svéd elnökség alatt, holott eredetileg úgy tervezték. Őszintén szólva nem csodálkoznék, ha a belga elnökség alatt sem zárnák le, mivel ez a Magyarországon belüli politikai folyamatok függvénye. Mihelyst a magyar politikai pártok megegyeznek a médiatörvény módosításáról, máris könnyen lezárható a fejezet. Belgium mint soros elnök azonban nem tehet semmit, mindez ugyanis a magyarországi belpolitikai folyamatoktól függ.– Magyarország az elmúlt fél évben lezárt néhány olyan fejezetet, amely tulajdonképpen a belga elnökség idejére volt előirányozva. Ön egyszer azt mondta, elképzelhetőnek tartja, hogy a következő hat hónapban a mezőgazdasági fejezet korábban is lezárható lesz. Mire alapozza a derűlátását?– Soha nem mondtam, hogy a mezőgazdasági fejezet korábban lezárható. Amit gondolok, az az, hogy a mi elnökségünk alatt terítékre kerülő növényvédelmi és állat-egészségügyi részeket bizonyosan le lehet zárni. A mezőgazdasági fejezet olyan hatalmas, hogy amit tehetünk – s erre törekszünk is –, az a későbbi tárgyalások előkészítése. A fejezetet remélhetőleg lezárják majd a spanyol elnökség alatt.– A belga elnökség egyik prioritása a közös európai pénz bevezetése. Néhány ország azonban, így Nagy-Britannia és Dánia, meglehetős ellenszenvvel viseltetik az euróval szemben. Hogyan kívánja Belgium előkészíteni a közös pénz bevezetését?– Az EU tizenhárom országa tagja az Európai Monetáris Uniónak, s ez a tizenhárom állam be is vezeti az eurót 2002. január elsejétől. A belga elnökség óriási információs kampányt indít majd, már csak azért is, mivel ez az intézkedés minden uniós polgár számára – legyenek azok spanyolok, belgák vagy finnek – a fizetőeszköz megváltozását jelenti.– Guy Verhofstadt belga miniszterelnök egy csoport, az úgynevezett laekeni csoport összehívását kezdeményezte. Mi lesz ennek a csoportnak a célja, és kik lesznek a tagjai?– A laekeni csoport feladata alapjában véve az, hogy tanácsokat adjon a belga miniszterelnöknek a laekeni nyilatkozat létrejöttéhez. Ezt a nyilatkozatot az év végén, decemberben hozzák majd nyilvánosságra, s a dokumentum remélhetőleg kijelöli az „ösvényt” az Európai Unió jövőjéről szóló további vitákhoz. A csoport tagjait nevezhetjük tanácsadóknak, ha úgy tetszik, bölcseknek. Nagyon kiváló személyiségekről van szó, például felkérést kapott Jacques Delors, az Európai Bizottság egykori elnöke vagy Jean-Luc Dehaenet egykori belga, illetve Giuliano Amato korábbi olasz miniszterelnök. Ezek a tanácsadók háromhetente megbeszélést tartanak majd Verhofstadt kormányfővel az EU jövőjéről folyó vita kapcsán, amely már önöknél is megkezdődött, s ennek én nagyon örülök. Úgy vélem, hogy Magyarország nagyon nagy érdeklődést mutat a technikai jellegű kérdések, például a tárgyalások menete, a fejezetek lezárása iránt – s ez érthető is. Az önök csatlakozásának egyik nagyon fontos aspektusa azonban idáig még nem kapott nagy figyelmet, nevezetesen, hogy milyen Európát is akarnak a magyarok? Néhány éven belül ugyanis Magyarország is csatlakozik az Európai Unióhoz, s úgy vélem, tagként már felkészülten kell választ adnia arra a kérdésre, miként is képzeli az unió jövőjét.– S hogyan képzeli Belgium a jövő EU-ját?– Egy megerősített Európai Bizottságot szeretnénk. A bizottság elnökét remélhetőleg közvetlenül az uniós polgárok választják majd meg. Erős Európai Tanácsot is szeretnénk, valamint – amennyire csak lehet és ahány területen csak lehetséges – a többségi szavazás bevezetését.– A Benelux államok a minap szorosabb együttműködést ajánlottak a visegrádi csoportnak, benne Magyarországnak is. Milyen formában képzelik az együttműködést?– Idő előtt nem tudom megmondani, hogyan is fog ez kinézni. Szeretnénk a Benelux államok és a visegrádi országok közötti kapcsolatot még jobban kiépíteni, elmélyíteni és megerősíteni. Nem hiszem, hogy ez az együttműködés pénzügyi segítséget jelentene, hanem valószínűleg – hangsúlyozom: valószínűleg – alapvetően egyfajta segítségnyújtás lenne Lengyelországnak, Csehországnak, Szlovákiának és Magyarországnak a csatlakozási tárgyalások folyamán.