Furcsa privatizáció

Belterületünkön annyi föld sem maradt önkormányzati tulajdonban, hogy a millennium évében emlékművet állíthattunk volna a világháborúk áldozatai tiszteletére. Lehajtott fejjel álltam az osztrák tulajdonos előtt, és kértem: legalább akkora darabot adjon el, hogy tiszteleghessünk azok emlékművénél, akik ezt a földet valamikor megszerezték – mondja elkeseredetten Forintos László, Bárdudvarnok polgármestere. Feltehetően egyedülálló, hogy az akkori törvények adta lehetőségeket kihasználva – 1994 előtt – a Dél-Dunántúl egyik legnagyobb mezőgazdasági üzeme, a Bárdibüki Állami Gazdaság úgy került külföldi tulajdonba, hogy a hatalmas területű termőföldön és a rajta lévő ingatlanokon kívül a gazdaság székhelye szerinti település belterületi útjai, közterületei – sőt, még a villamos hálózat egy része és a tűzoltószertár is – a privatizálás „áldozatai” lettek.Korábban a haszonélvezet a legbensőségesebb családi ügy volt, most más világ van: soha nem látott emberek „ajándékozzák meg egymást”, soha nem látott cégek adnak-vesznek haszonélvezeti jogot – mondja a gyorsan apadó somogyi földvagyon miatt keseregve egy vezető beosztású agrárszakember. Hozzáteszi: a haszonélvezet bizonyos szempontból erősebb, mint a tulajdonlás, mert hiába vagyunk földtulajdonosok, ha annak haszna mást boldogít.Somogyban is szemfülesek voltak a strómanok, és volt ügyvéd, aki készségesen állt rendelkezésre egy-egy zsebszerződésnél vagy legálisnak tűnő haszonbérleti okirat ellenjegyzésénél. A külterületi termőföldekre bejegyzett haszonélvezeti jogiratforgalom 1997-ben ugrott meg a megyében: külföldi magánszemélyek részére 1997-től 2001 első feléig 220 bejegyzés történt 321 hektárra, belföldi jogi személyek és jogi személyiség nélküli más szervezetek (ez utóbbiak túlnyomó része külföldi érdekeltségű) 464 helyen együttesen 4131 hektárhoz jutottak. Ezt megelőzően Kaposvár környékén több településén is fiktív szerződések útján került több ezer aranykoronányi termőföld külföldi személy tulajdonába.A stróman szerepe közismert a magyar termőföld kiárusításában, ám a földvédők azt sérelmezik, hogy nem néz körmére az adónyomozó hatóság annak a magyar földvásárlónak, aki miközben személyi jövedelemadó-alapként évi egymillió forintot vallott be, könynyedén kifizetett hat-nyolc milliót a termőföldért.Újabban változtattak módszereiken a külföldiek részére földet vásárlók: erdőbirtokossági társaságokba juttatnak be külhoni magánszemélyt, s így a kevésbé értékes erdőterületekhez ügyesen csatolnak hozzá értékes szántót vagy gyümölcsöst. A „házaló ingatlanforgalmazók” ma már nemcsak a Balaton háttértelepüléseit járják külföldi megbízással, hanem a közép- és dél-somogyi falvakat is. Úgy hírlik: nem hagyják nyugton a magatehetetlen földtulajdonost, amíg ki nem csikarnak tőle háromszáz hektárnyi szántót vagy gyümölcsöst.Bárdudvarnokot – belterületi útjaival, közterületeivel, az önkormányzat javaival és az itt élő szegény emberek szőlőivel, présházaival – állítólag törvényes úton „privatizálta el” egy osztrák cég. A polgármester szerint a megyei kárrendezési hivatal a község kárára tízezer aranykoronát tévedett. Erre – mondta el lapunknak – későn ébredtek rá, így történhetett meg, hogy most már egy talpalatnyi földért is segélykiáltásra kényszerülnek. – Ha kilépünk az utcára, már osztrák földön vagyunk – fogalmazott Forintos László polgármester, aki már hónapok óta keresi a falu igazát. Szita Károly kaposvári polgármesternek, a Fidesz országgyűlési képviselőjének nemrégen azt írta a bárdudvarnoki önkormányzati vezető, hogy „szinte minden fórumot megkerestünk már problémánkkal, de úgy érezzük, az illetékesek a törvényekre hivatkozva, a jog bástyája mögé bújva nem akarták, nem akarják megérteni a helyzetünket...”Egyesek szerint veszett fejsze nyele a bárdudvarnoki ügy, mások állítják: felül lehet, felül kell vizsgálni a termőföldvagyon illegális úton történő kiárusításához vezető jogszabályokat. És persze utána kellene nézni annak is, hogy ki ellenjegyzi a gyanús haszonbérleti szerződéseket, továbbá bele kellene tekinteni időnként a földhivatali térképekbe is. Somogyban azt remélik: a szomszédos Zalába kihelyezett mai kormányülés feleletet ad jó néhány, eddig megválaszolatlan földügyi kérdésre. A földügyről továbbiak a 13. oldalon.