Hatvan az M3-as autópálya első nyertese

Bosch, Dai Dong, Leonische Drahtwarke, Eastern Asia Industries – ezek a multinacinonális cégbirodalmak alapítottak leányvállalatot és gyártócsarnokot a korábban gazdasági válsággal küzdő Hatvanban és térségében; teremtve ezzel csaknem ezer új munkahelyet és új munkakultúrát. Immár mind a KSH, mind pedig az APEH elemzéseiből egyértelműen kitűnik, hogy Hatvan és körzete az első olyan „mikroklíma” a keleti országrészben, amely a megvalósult, milliárdos nagyságrendű beruházássorozatot az autópályának köszönheti. A jelek szerint gazdaságának erősödésére számíthat a sztráda „következő” két nagyobb városa, Gyöngyös és Füzesabony, de az M3-as továbbépítésével remény mutatkozik a borsodi települések fellendülésére is.Szilíciumvölgyként is emlegetik a beruházók és elemzők az elmúlt évek milliárdos fejlesztései kapcsán Hatvant. Az évente átlagosan 400 millió dolláros forgalmat produkáló, világcégeknek műanyag termékeket szállító dél-koreai Dai-Dong Elektronics beruházásának színteréül a 30-as főút melletti területet szemelte ki, és 33 ezer négyzetméternyi alapterületű gyártócsarnokot épített, hozzávetőleg 4 millió dollárért. A cégnek több üzeme is van Ázsiában, ám Európában itt jelent meg először, és 200-250 dolgozót foglalkoztat hatvani gyárában.A hatvani „szilíciumvölgy” legnagyobb befektetője a multinacionális Robert Bosch GmbH, mely 100 millió márkás beruházással épített gyártócsarnokot. Itt a termelés teljes felfutásakor 700-800 dolgozót foglalkoztatnak majd. A német tulajdonú Bosch-csoport magyarországi vállalkozását a Robert Bosch Elektronikai Gyártó Kft. üzemelteti, s autóelektronikai alkatrészeket állítanak elő. Az Eastern Asia Industries (EAI) Hungária Kft. csarnokában hangfalakat, hangszórókat készítenek tavaly április óta, és hozzávetőleg 200 dolgozót alkalmaznak.A német tulajdonban lévő Leonische Drahtwarke (LH) 15 millió márkát fektetett be hatvani gyárának építésébe, amelyben speciális vezetékeket és kábeleket készítenek. A cég ötezer négyzetméteres csarnokban termel, a szakmunkásgárdát Németországban képezte ki a vállalat. A viszonylag kedvező telekár és adómentesség mellett az is a hatvani gyártelepítés mellett szólt, hogy az LH szállítja a kábelt az amerikai United Technologie Automobilnak, amely autóalkatrészeket állít elő Gödöllőn.A hatvani polgármesteri hivatalban érdeklődésünkre elmondták, hogy az 50–300 főt foglalkoztató üzemek létesítése esetén 2 évig, 300 dolgozó alkalmazása felett pedig 5 esztendeig biztosít az önkormányzat adómentességet.A legoptimistább várakozásokat is meghaladta tehát Hatvannak a gazdasági fellendülése, miután a kilencvenes évek közepéig az országos átlagot meghaladó munkanélküliséggel küzdött a Zagyva-parti város. Az APEH Heves megyei igazgatóságának a 2001-es, első negyedévi összesítéséből már kitűnik, hogy Heves értékesítésének egyötödét immár Hatvan „adja”; a megye legnyugatibb pontján termelik a „hevesi” export egyharmadát, ugyanakkor a behozatal mindössze 15 százalékra rúg.Egy, a témával foglalkozó KSH-tanulmány szerint Hatvan az első nyertese az M3-asnak: különösen javult a foglalkoztatás helyzete, továbbá a külföldi tőke letelepedése, a vállalkozói társadalom aktivitása pedig az autópálya mentén a legnagyobb – áll az anyagban.A KSH-tanulmány megállapítja azt is, hogy a Heves megyében található működő tőke több mint héttizede az autópálya közelségében található, az egy vállalkozásra jutó jegyzett tőke pedig a megyei átlagnak csaknem a kétszerese.Az M3-as közelsége Gyöngyös térségének további erősödését „hozhatja”, noha a Mátra fővárosának gazdasági mutatói jelenleg is imponálók. A sztráda jelenlegi végpontjánál, Füzesabonyban is nőtt a befektetői érdeklődés. Ezt jelzi, hogy nemrég az osztrák Duropack-csoport papírfeldolgozó üzemet létesített, valamint néhány közepes vállalkozás már Egerből „kitelepítette” központját és telephelyét Füzesabonyba. A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (HKIK) felmérése alapján két év kellett ahhoz, hogy a sztráda új, Gyöngyöstől Füzesabonyig terjedő szakaszán jelentős befektetői volumen jelenjen meg.Nagy reményeket fűzünk az M3-as gazdaságélénkítő szerepéhez Borsod-Abaúj-Zemplénben – fogalmazott érdeklődésünkre Ódor Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke, aki szerint fontos lenne, hogy sok embert foglalkoztató vállalatok települjenek le a térségben, mert még számos olyan körzet található az északi régióban, ahol a munkanélküliségi ráta 15-20 százalékos.