Szerencsés lenne, ha az árfolyamsáv-szélesítés miatt az exportcégek kieső árbevételük egy részét leírhatnák adóalapjukból. Az alacsonyabb exporthányadú vállalkozások számára célhitelekkel kell kedvezményes fínanszírozást biztosítani, amelynek kamatkondíciói részben ellensúlyozzák az árbevétel csökkenése miatt elszenvedett veszteségeket. Az árfolyamkockázatok ellen manapság nem lehet biztosítással védekezni, ezért a még be nem folyt ez évi esedékességű exportkövetelések esetében lehetővé kell tenni az árfolyam-kockázati biztosítást, önrész vállallása és a nyereségen való osztozkodás nélkül. Az állam ezt a konstrukciót 70 százalékban támogathatná, amely szubvenció a későbbiekben csökkenhetne, amennyiben a vállalkozók felismernék a biztosítás fontosságát – mindez a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) kormányhoz is eljuttatott álláspontjának részlete, amelyet tegnap Parragh László, a szervezet elnöke ismertetett.Az árfolyamsáv szélesítése – az MKIK szerint – az exportáló cégek 10-15 százalékának, nagyjából 3-4 milliárd dollárnyi kivitelét érinti. Parragh László szerint az exportra termelő kis- és középvállalati szektorban több ágazatot – így a mezőgazdaságot, az élelmiszeripart, a gépipart és a turizmust – is hátrányosan érint a felértékelődés. A kamarai javaslat szerint az ágazatokat differenciáltan kell szubvencionálni. A támogatásból azok a vállalkozások részesüljenek, amelyeknél a hazai hozzáadott érték meghaladja az 50 százalékot.
birkózó vb
Botrányos bíráskodás miatt úszott el a magyar világbajnoki érem?
