Lengyel vita Esterházy Jánosról

A Gazeta Wyborcza 2001. július 26-i számának Közép-európai Újság című melléklete kétkolum-nányi terjedelemben foglalkozik Esterházy János alakjával. Két cikket közöl, amelyek közül az egyiket Tadeusz Olszanski, a Polityka című hetilap publicistája írta, a másik, s Olszanski írásával vitába szálló írást pedig Aleksander Kaczorowski, a Gazeta Wyborcza jelzett mellékletének szerkesztője jegyzi.Olszanski Hős vagy áruló? című munkájában arra keresi a választ, hogy pontosan miben is áll Esterházy alakjának a magyar és a szlovák (illetve a cseh) közvéleményben gyökeresen eltérő megítélése. A cikk felidézi Trianon tragédiáját, majd rokonszenvesen kíséri végig Esterházy pályáját. A szerző idézi a második világháború alatt Szlovákián át Magyarországra szökött lengyelek hálás emlékezetét, valamint Esterházy bátor kiállását a zsidók diszkriminációjával szemben. Olszanski végül az Esterházy rehabilitációjával kapcsolatos cseh és szlovák hozzáállást bemutatva sajnálatát fejezi ki afölött, hogy hasonló ügyek továbbra is terhelik a szomszédos közép-európai népek és országok egyébként egyre javuló viszonyát.Aleksander Kaczorowski Hős és áruló című kéthasábos kommentárjában élesen vitába száll Olszanski megállapításaival és véleményével. Bár Kaczorowski elismeri Esterházy érdemeit a zsidók mentésében, a lengyel menekülteknek nyújtott segítségben, a szlovák és cseh antifasiszták nyugatra menekítésében, de hozzáteszi: ugyanez az ember a két világháború közötti időszak csehszlovákiai magyarságának vezetőjeként tevékenyen hozzájárult annak az államnak a szétveréséhez, amelynek polgára volt. A szerző szerint Esterházy politikája és tevékenysége „mindenekelőtt Hitler érdekeit szolgálta, aki alibiként mutatta fel a kisebbségi ügyek állását Münchenben, amikor Csehszlovákia határainak felülvizsgálatát vétette napirendre az akkori nagyhatalmakkal”. Esterházy – Kaczorowski szerint – a legjobb akarattal is csak politikai álmodozónak nevezhető, akinek álma az volt, hogy a lengyelek és magyarok erős közép-európai bokkot hozzanak létre Csehszlovákia eltüntetését követően, mintegy Hitler politikájának szerves részeként. Magyarország nem karolta fel ezt az ötletet. „Esterházy meg az maradt, aki volt: egy életlen kard nála erősebb vívók kezében.”