Az elmúlt napok két fő nemzetközi témája a közel-keleti helyzet és az orosz–ukrán háború volt. Mindkét válsággócra igaz, hogy minden megváltozott, de semmi sem változott meg. Az alaphelyzet, a szembenállás 1948 óta adott a közel-keleti konfliktusban és közel négy éve az orosz–ukrán háborúban, ami a közvetlen katonai összecsapásokat illeti, egyébként a szembenállás 1991 óta, a Szovjetunió szétesésétől hol durván, hol kevésbé látványosan, de része volt a posztszovjet kapcsolatoknak.
A Közel-Keleten több mint hét évtized óta a sokadik tűzszünet vette kezdetét. Eddig még egyetlenegy sem hozott valós békét. A mostani október 10-e óta tart, mindkét fél többször megsértette, majd újra megerősítette.
A Hamász a megállapodás első részét részint végrehajtotta, ám a halott izraeli katonák egy részét nem tudta vagy nem akarta visszaadni. Ez a jelenlegi helyzetben tizenhárom holttestet jelent. Izrael kiürítette a gázai terület 47 százalékát, és létrejött a sárga vonal, amely a palesztin és az izraeli térséget elválasztja egymástól.
A következő pont a palesztin szervezet lefegyverzése lenne. Ezt nem fogadja el és nem is hajlandó végrehajtani a Hamász. A palesztin szervezet mindent megtesz, hogy hatalmát és befolyását átmentse a gázai térségben a jövőben. Miközben folynak az izraeli bombázások, a szervezet új dzsipekkel és új egyenruhákban jelent meg, szimbolizálva, hogy továbbra is készen áll a harcra.
A megoldásra felvázolt nemzetközi tervezet második részénél nagyon sok a kérdőjel. Kell-e a gázai térségbe telepítéshez, a katonai polgári központ létrehozásához az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának a határozata? Továbbá mely országok katonai erői fognak részt venni a béketeremtésben, milyen mandátummal, és mely hatalmaknak lesz a csapatok küldése kapcsán vétójoguk?
A közel-keleti belső gyűrű következő eleme Ciszjordánia. A területet 1967-ben, a hatnapos háborúban veszítette el Jordánia. Ma a lakosság több mint 80 százaléka palesztin, bő tíz százaléka zsidó. Jordánia egészében a palesztin lakosság aránya a kétharmad körül van. Ezért jön elő időről időre az az izraeli érvelés, hogy ha a palesztin népnek állam kell, vegyék át a hatalmat Jordániában.



























