idezojelek

Nincs win-win megoldás

AZ ELMÚLT HÉT ESEMÉNYEI – A Közel-Keleten több mint hét évtized óta a sokadik tűzszünet vette kezdetét.

Nógrádi György avatarja
Nógrádi György
Cikk kép: undefined
közel-keletIzraelHamász 2025. 11. 03. 5:55
Fotó: SAUL LOEB

Az elmúlt napok két fő nemzetközi témája a közel-keleti helyzet és az orosz–ukrán háború volt. Mindkét válsággócra igaz, hogy minden megváltozott, de semmi sem változott meg. Az alaphelyzet, a szembenállás 1948 óta adott a közel-keleti konfliktusban és közel négy éve az orosz–ukrán háborúban, ami a közvetlen katonai összecsapásokat illeti, egyébként a szembenállás 1991 óta, a Szovjetunió szétesésétől hol durván, hol kevésbé látványosan, de része volt a posztszovjet kapcsolatoknak.

A Közel-Keleten több mint hét évtized óta a sokadik tűzszünet vette kezdetét. Eddig még egyetlenegy sem hozott valós békét. A mostani október 10-e óta tart, mindkét fél többször megsértette, majd újra megerősítette.

A Hamász a megállapodás első részét részint végrehajtotta, ám a halott izraeli katonák egy részét nem tudta vagy nem akarta visszaadni. Ez a jelenlegi helyzetben tizenhárom holttestet jelent. Izrael kiürítette a gázai terület 47 százalékát, és létrejött a sárga vonal, amely a palesztin és az izraeli térséget elválasztja egymástól.

A következő pont a palesztin szervezet lefegyverzése lenne. Ezt nem fogadja el és nem is hajlandó végrehajtani a Hamász. A palesztin szervezet mindent megtesz, hogy hatalmát és befolyását átmentse a gázai térségben a jövőben. Miközben folynak az izraeli bombázások, a szervezet új dzsipekkel és új egyenruhákban jelent meg, szimbolizálva, hogy továbbra is készen áll a harcra.

A megoldásra felvázolt nemzetközi tervezet második részénél nagyon sok a kérdőjel. Kell-e a gázai térségbe telepítéshez, a katonai polgári központ létrehozásához az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának a határozata? Továbbá mely országok katonai erői fognak részt venni a béketeremtésben, milyen mandátummal, és mely hatalmaknak lesz a csapatok küldése kapcsán vétójoguk?

A közel-keleti belső gyűrű következő eleme Ciszjordánia. A területet 1967-ben, a hatnapos háborúban veszítette el Jordánia. Ma a lakosság több mint 80 százaléka palesztin, bő tíz százaléka zsidó. Jordánia egészében a palesztin lakosság aránya a kétharmad körül van. Ezért jön elő időről időre az az izraeli érvelés, hogy ha a palesztin népnek állam kell, vegyék át a hatalmat Jordániában.

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az izraeli parlament, a kneszet döntést hozott a ciszjordániai terület bekebelezéséről. Ezt nem csupán valamennyi arab és muzulmán állam ítélte el, de az USA is kilátásba helyezte a kapcsolatok befagyasztását egy ilyen lépés esetén Izraellel szemben. Az izraeli kormány óvatosan visszakozott.

Mivel a Közel-Keleten minden mindennel összefügg, Ciszjordánia kérdése szorosan kapcsolódik a gázai kérdés rendezésével. A térségben tapintható a feszültség. Az ellenségeskedések a zsidók és a palesztinok között most már nemcsak az éjszakai órákra, hanem a nappalokra is kiterjedtek. Bonyolítja a helyzetet, hogy most van az olajbogyó szüretelésének az ideje, és ez az egyik fő bevételi forrásuk a palesztinoknak.

November 18-án az utóbbi időkben jóval aktívabb szaúdi diplomácia képviselője, a koronaherceg Washingtonba utazik. A cél a közel-keleti helyzet valamilyen megoldásának az előkészítése és segítése. Sokat javultak Rijád kapcsolatai mind Kínával, mind Pakisztánnal. Az USA valamelyest háttérbe szorult.

Nyilvánvalóan a washingtoni tárgyalásokon kompromisszumot fognak keresni arra a kérdésre is, hogy milyen csapatok állomásozzanak a jövőben Gázában. Érdekes lesz egy esetleges kompromisszum az USA, Izrael és a muzulmán világ között. Az izraeli cél, hogy török csapatok nem lehetnek részesei az akciónak a muzulmán államok részéről. Az USA nem akar nagy létszámú amerikai erőket lekötni Gázában.

Óriási vita van arról, hogy létezik-e palesztin nemzet, vagy az itt élő arab palesztinok az arab világ részét képezik-e. Egyre jobban kirajzolódik, hogy a palesztin vezetők célja annak a bizonyítása, hogy a palesztin nemzet önálló. Ez viszonylag új definíció.

Libanonban, a volt francia gyarmaton, a korábbi szír érdekszféra területén a helyzet szintén komplikált. Az ott állomásozó ENSZ-erők, az UNIFIL kötelékében magyar csapatok is vannak. Az ENSZ-nek a térségben 2026-ig van mandátuma. A jövő összes kérdése Libanon esetében is nyitott. Ami korábban évtizedekig alapigazságnak számított, hogy Libanon a Közel-Kelet Svájca, ez mára már nem igaz.

Izrael megszállt és ellenőrzése alatt tart öt magaslati megfigyelőállomást az ország déli részén. Az egymásra mutogatás itt is tökéletesen működik. Izrael követeli, hogy a Hezbollah szerelje le fegyveres erejét és olvadjon be a libanoni hadseregbe, míg a síita szervezet válasza, hogy leszerel, ha Izrael kivonul. Magyarul itt sem közeledtek az elképzelések egymáshoz. A Nyugat a Hezbollah beolvadását és ezzel Irán meggyengítését szorgalmazza.

Szíriában Törökország három évre kapott az ott-tartózkodásra mandátumot. Az új szíriai vezetés csak az ország egy részét képes ellenőrizni. A kormány Ankarára támaszkodik. Ez igaz gazdaságilag, politikailag és katonailag egyaránt. Szíria bejelentette, hogy jó kapcsolatokat akar kiépíteni mind az USA-val, mind Oroszországgal. A vezetés célja a korábbi elnök, Aszad alatt a Nyugat által hozott, Szíriát sújtó szankciók eltörlése.

Szíriában van egy amerikai katonai bázis is. Az alapvető amerikai cél a polgárháború elkerülése. Az országban rendszeresek a katonai összecsapások. 40 ezer korábbi Iszlám Állam-harcos és családtagjaik vannak döntően a kurdok kezén.

A szír vezetés a napokban Moszkvában járt. Céljuk az oroszokkal való kapcsolatok javítása mellett Aszad visszavitele és bíróság elé állítása volt. Az oroszok ebbe nem egyeztek bele, de az első Aszad-ellenes merénylet megtörtént. Megpróbálták megmérgezni. Sikertelenül.

Az orosz–szír tárgyalások eredményeként megmaradhat orosz kézben az a két szír területen lévő katonai bázis a Földközi-tenger partján, amely az orosz közel-keleti politika számára létfontosságú. A haditengerészeti és légierőbázisok nem csupán a közel-keleti belső gyűrű életében, de a líbiai polgárháború alakulásában is kulcsszerepet játszanak.

Szíria értékét növeli, hogy az ország északkeleti részében kőolajmezőket fedeztek fel. A jövő nagy kérdése lesz a kitermelés végrehajtása és a profit elosztása. Az amerikai elnöknek jó a viszonya a török államfővel. Mindez növeli Szíria mozgásterét, miközben az izrae­li–török kapcsolatok újabb és újabb mélypontok felé tartanak. Törökország rendszeresen elítéli hazai és nemzetközi fórumokon egy­aránt az izraeli politikát.

Szíria azt is bejelentette, hogy hajlandó a kapcsolatok javítására Izraellel. Ebben a kérdésben is sok a komplikáció. Szíriában is és Izraelben is él drúz kisebbség. Izrael néhány nappal ezelőtt katonailag beavatkozott Szíriában az ott élő drúz kisebbség mellett. A másik ma nem emlegetett, de a jövőben objektíve szóba kerülő probléma a Golán-fennsík kérdése lesz.

Óriási meglepetésre Szíria bejelentette, hogy hajlandó részt venni az Ábrahám-megállapodásokban, magyarul az összes probléma ellenére stratégiai együttműködésre törekszik Izraellel. A térség egyik meghatározó középhatalma Irán. Teherán támogatja mind a síi­ta Hezbollahot, mind a szunnita Hamászt, mind a jemeni húszikat.

Nem lehet tudni, hogy a tizenkét napos amerikai–izraeli háború után mekkorák a valós károk és mi lett az Iránban lévő dúsított urán sorsa. Iránban hivatalosan orosz nukleá­ris létesítmények vannak. Irán ma is vezeti az úgynevezett ellenállás tengelyét az USA-val és Izraellel szemben. Az ország mögött áll az ENSZ BT öt állandó tagja közül kettő, Kína és Oroszország. A Teheránnal szemben hozott szankciókat az iráni vezetés rendkívül ügyesen játssza ki. Nem Irán köt kétoldalú szerződéseket, hanem az egyes tartományok.

Megnőtt a nemzetbiztonsági tanács szerepe, és az ország ügyesen használja fel 2500 éves tapasztalatait. A külügyminiszter megállapodik, mire az iráni parlament nem hagyja jóvá. Ennek egyik legutóbbi példája, hogy a külügyminiszter egyeztetett, és meghívta Iránba a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség delegációját, mire a parlament ehhez sem járult hozzá.

A közel-keleti helyzetre igaz, ami a világ egészére is. Rendkívüli módon felértékelődött a nemzeti érdek. A nagy szövetségek, az ENSZ és más nemzetközi szervezetek súlya és befolyása leértékelődött. Mindenkit a vélt, vagy valós nemzeti érdeke hajt, így egyre nehezebb ezen szervezetek érdekérvényesítési képessége. 

A világ fragmentálódott. A másik új elem a dezinformációk soha korábban ilyen mértékben nem tapasztalt sokasága. Ma az információk durván fele dezinformáció. Ezzel mindenki él. Ellene fellépni rendkívül nehéz, még a valóban szakértők számára is.

Az elmúlt napok fő eseménye volt világszinten az amerikai–kínai csúcstalálkozó. Az amerikaiak elvárják, hogy Kína továbbra is szállítson az USA-ba ritka ásványkincseket, cserébe az USA csökkenti a Kínával szemben bevezetett büntetővámokat. A siker nem maradt el.

A héten a német kancellár Törökországba, Orbán Viktor miniszterelnök pedig Washingtonba utazik.

A szerző biztonságpolitikai szakértő

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.