Módosulnak a felvételi eljárás feltételei

A nappali alapképzésre jelentkezők intézményenkénti megoszlásából kitűnik, hogy a klasszikus tudományegyetemek nem vesztettek népszerűségükből, és az Eötvös Loránd Tudományegyetem továbbra is a jelentkezési ranglista élén áll. Egyre kedveltebbek a gazdasági képzést adó intézmények. 2003-tól módosulnak a felvételi eljárás feltételei, a jelentkezés a felsőoktatási intézmény döntésének megfelelően szakra vagy szakcsoportra történhet. Szabályozták a reklamáció lehetőségét is. A felvételizők vagy vitathatják az írásbeli vagy a szóbeli vizsgateljesítményük értékelését, illetve megtámadhatják a felvételt elutasító döntést.Idén a nappali tagozatos alapképzésre első helyen 11 428-an jelölték meg az Eötvös Loránd Tudományegyetemet, ezzel az intézmény vezeti a jelentkezők rangsorát. A második helyen áll a Szent István Egyetem (SZIE) 6213 fővel, majd a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) következik 5687 felvételizővel. Ez bizonyítja a gazdasági képzés népszerűségét, emellett ez az intézmény jóval megelőzi az ugyancsak gazdasági képzést egyetemi szinten nyújtó Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetemet (BKÁE). A Szegedi Tudományegyetem 5561, a Pécsi Tudományegyetem pedig 5278 jelöltet felvételiztetett. A Debreceni Tudományegyetem 5270, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) 4476 aspiránssal számolhatott. A BKÁE-re 4128-an, a Budapesti Műszaki Főiskolára (BMF) 2641-en, a Miskolci Egyetemre pedig 2401-en szerettek volna bejutni.A nappali képzésre első helyen jelentkezők szakválasztása alapján a közgazdász, jogász képzés szerepel kiemelt helyen. A gazdasági szakokon és a jogi képzéseken minden intézményben többszörös túljelentkezés van képzési formától és tagozattól függetlenül. Ezen két szakirányon kívül nagyon magas túljelentkezési arány figyelhető meg többek között az idegenforgalmi, a vállalkozásszervezői, a bűnügyi és a pszichológiai szakokon is.A BKÁE közgazdász szakára 2766 jelelentkező pályázott 790 helyre, az ELTE jogász szakára pedig 2307-en jelentkeztek, de csak 380 hallgató kerülhet be. A BGF közgazdász szakán 695 diák kezheti el tanulmányait az 1475 jelentkezőből. A KJF idegenforgalmi és szálloda szakán több mint hétszeres a túljelentkezés, amely 165 felvehető hallgatót jelent, míg a BME műszaki informatikai szakára az 1164 jelentkezőből 460-at vesznek fel. Népszerű a Rendőrtiszti Főiskola bűnügyi szaka is, ahol hétszeres a túljelentkezés, a csúcsot azonban a színészjelöltek vezetik. Közel 37-szeres volt a felvehetők és a bekerülők aránya. Viszonylag kevés a túljelentkezés a BMF villamosmérnöki szakán (1,17 százalék), ez hasonló a BME azonos karán is. A Semmelweis Egyetemre 781-en jelentkeztek, közülük 280-at vesznek fel. Az ELTE 662 jelentkezőből 113-at vesz fel pszichológusnak, programtervező matematikus 662 jelentkező akart lenni, de csak 408-an juthatnak be. Népszerű az ELTE magyar szaka is 613 jelentkezővel a 230 helyre.Idén, hasonlóan a előző évekhez, nappali alapképzésre, első helyen a klasszikus tudományegyetemekre jelentkeztek a legtöbben. Az általános orvosi képzés esetében a Semmelweis Egyetem a képzésre első helyen jelentkezők 40 százalékát birtokolja, de a debreceni, a szegedi és a pécsi egyetem is közel azonos arányú jelentkezőt fogadhat. A jogász nappali alapképzésre jelentkezők elsősorban az Eötvös Loránd Tudományegyetemet részesítik előnyben (44 százalék), de a Pázmány Péter Katolikus Egyetem is 19 százalékos jelentkezési arányt tudhat magáénak. Az agrárképzésre jelentkező nappalisok 40 százaléka a Szent István Egyetemre szeretett volan bekerülni.*A felsőoktatási intézményekben 2003. január 1-jétől módosul a felvételi eljárás. Az államilag finanszírozott alapképzésben a felvételi teljesítmény meghatározására egységesen a középiskolai tanulmányok és a felvételi vizsga eredménye alapján kerül sor. A középiskolai teljesítmény alapján a hozott pontokat 5 tantárgy (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, egy idegen nyelv, egy természettudományos tárgy) két év végi osztályzataiból, illetve az érettségi érdemjegyek átlagának kétszereséből számítják. Ily módon összesen 60 pontot lehet elérni. A felvételi vizsga – a művészeti és testkulturális szakokat kivéve – kötelezően két tantárgyból áll majd. Az államilag finanszírozott képzésben a felvételi vizsga formája tantárgyi írásbeli vizsga lesz, amely kiegészülhet az intézmény felvételi szabályzata szerint szóbeli vizsgával is. Ily módon a felvételi vizsgán is 60 pont érhető el. A rendelet agrár, bölcsész, egészségügyi egyetemi és főiskolai, gyógypedagógiai, informatikai, jogi és szociális, katonai, közgazdasági, műszaki, művészeti, rendvédelmi, szociális, tanító és óvodapedagógus, természettudományos és testkulturális szakcsoportokat határoz meg. Bizonyos szakokon (szakcsoportokban) a továbbiakban is lesz alkalmassági vizsga, melynek értékelése „megfelelt” vagy „nem felelt meg” lehet. A katonai és a rendvédelmi felsőoktatási intézményekben továbbra is a felvételi eljárás része lesz az alkalmassági vizsgálat. A szakcsoportok esetében a felvételi eljárás elvei azonosak. A szakcsoportoknál az oda besorolt vizsgatárgyak köréből a felsőoktatási intézmény vagy a jelentkező döntése alapján választható ki mind a két vizsgatárgy. Ha a felsőoktatási intézmény meghatározza az egyes szakokra, hogy melyik két tárgyat kéri a jelentkezőtől, erről a felvételi tájékoztató ad információt.A szakcsoportnál meghatározott vizsgatárgyakból az egyik kötelező, a második vizsgatárgyat pedig több tárgyból lehet kiválasztani. Ebben az esetben is vagy a felsőoktatási intézmény, vagy a felvételi tájékoztatóban leírtak szerint a jelentkező dönt a második vizsgatárgyról. Vannak azonban olyan szakcsoportok, ahol nincs választási lehetőség. A szakpárra történő jelentkezés esetén is csak két vizsgatantárgyból kell felvételizni, a felsőoktatási intézmény a felvételi tájékoztatóban – vagy a felhatalmazása alapján a jelentkező – határozza meg azt, hogy melyik két vizsgatantárgyból kell vizsgázni. További információk az Oktatási Minisztérium kiadványában, a Felsőoktatási felvételi tájékoztató 2002 c. könyvben jelennek meg, illetve a felsőoktatási intézmények tájékoztatják az érdeklődőket.*A jelentkezők a felvételi vizsga után két ponton avatkozhatnak be a folyamatba: vagy vitathatják az írásbeli vagy a szóbeli vizsgateljesítményük értékelését, illetve megtámadhatják a felvételt elutasító döntést. A jelentkezőnek joga van az írásbeli dolgozat értékelésébe a felvételről szóló döntést megelőzően betekinteni. Ennek a helyét és időpontját a felsőoktatási intézmény szabályzatában állapítja meg, amelyről írásban tájékoztatja a jelentkezőket, akiknek két munkanap áll rendelkezésükre, hogy az intézmény (kar) vezetőjétől írásban kérjék az általuk észlelt javítási, pontszámítási hiba kivizsgálását. A vezető a kérelmet három munkanapon belül köteles a kifejezetten erre a célra létrehozott felülvizsgáló bizottsággal kivizsgáltatni, és annak döntéséről a jelentkezőt írásban értesíteni az intézmény szabályzatában meghatározott eljárás szerint.Meg lehet támadni a szóbeli vizsgateljesítmény értékelését, ha a vizsgáztatás során a felvételiztető egyetem, főiskola jogszabály-, vagy az intézményi szabályzatot sértő módon járt el, és ez az eljárás kedvezőtlenül befolyásolta a jelentkező eredményét. A jelentkező a szóbeli, a gyakorlati, illetőleg a szakmai alkalmassági vizsgáztatással kapcsolatos – az eredményét befolyásoló – jogszabálysértés, illetve az intézményi szabályzat megsértése miatt a pontszáma ismertetésének napját követő második munkanap végéig írásban panaszt tehet a felsőoktatási intézmény (kar) vezetőjénél, aki a panaszt három munkanapon belül köteles a felvételi bizottsággal kivizsgáltatni, és annak döntéséről a jelentkezőt értesíteni.Az intézményeket szoros határidők kötik az írásbeli felülvizsgálati kérelem és a szóbeli vizsgával kapcsolatban előterjesztett panasz elbírálására: ezeket a döntéseket legkésőbb a pontszámok országos véglegesítése előtt 72 órával meg kell hozni, azért, hogy minden jelentkező a felülvizsgálat eredménye szerint „helyben hagyott” vagy megváltoztatott pontszámával vegyen részt a végső rangsorolásban. Van jogorvoslati lehetőség a felvételt elutasító döntéssel szemben is, ha az jogszabályt vagy intézményi szabályzatot sért. A felvételről a felsőoktatási intézmény e célra szervezett bizottsága dönt. Az egyetem, vagy a főiskola a felvételi vizsgát tett, illetve felvett jelentkezők névsorát és eredményeit az intézményben teszi közzé. A felvételről vagy a felvétel elutasításáról szóló értesítésben a jelentkezőt tájékoztatja a ponthatárról és az általa elért eredményről. A felvételt elutasító határozat ellen a kézhezvételtől számított 8 munkanapon belül fellebbezéssel lehet fordulni a felsőoktatási intézmény vezetőjéhez.