Össztűzben az iparkamara

Túllépi törvényben meghatározott jogkörét a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), ugyanis olyan feladatot is ellát, amely nem lenne feladata – állítják a lapunknak nyilatkozó érdekvédelmi szervezetek képviselői. Parragh László, az MKIK elnöke úgy vélekedik, hogy míg a kamara az egész gazdaságot öleli fel, addig az érdekvédelmi szervezetek csak egy-egy szeletét képviselik.Az érdekvédők tiltakozását az váltotta ki, hogy Parragh László néhány napja ismertette a kamara által kidolgozott javaslatot, amellyel a vállalkozásoknál a forint erősödése miatt kialakult károkat akarják kompenzálni. Az MKIK javaslata szerint a kompenzálás eszköze lehet az adómérséklés, a kedvezményes hitelkonstrukciók bevezetése, valamint államilag támogatott biztosítás köttetése a vállalkozókkal az árfolyamkockázatokra.Csomor Gábor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta: jó lenne, ha a kamara nem esne szereptévesztésbe, és azzal foglalkozna, ami egyébként a feladata. Az MKIK ugyanis olyan jogköröket indukál magának, amelyek érdek-képviseleti szerepkört takarnak. A kamarai törvény viszont kimondja, hogy a kamara érdek-képviseleti tevékenységet nem végezhet.Az ügyvezető állítja, hogy az MKIK az uniós csatlakozás kapcsán forrásokat próbál összpontosítani, amelyekből a kis- és a középvállalkozókat támogatja. Az ilyen jogosítvány túlzott a kamara taglétszámához viszonyítva, ezért a források és a feladatok szakszerű felhasználásába más – érdekvédelmi – szervezeteket is be kellene vonni.A VOSZ továbbra is partnere akar maradni a kamarának, és mindenben segíti, ha az a törvényben meghatározott módon végzi tevékenységét.A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének közgazdasági igazgatója, Ungvárszki Ágnes lapunknak elmondta: úgy tűnik, hogy érdekegyeztetési témákban a kormány csak a kamarát tekinti partnerének. Mindemellett szükségesnek tartaná, hogy a kamara a gazdaságot, a vállalkozókat érintő ügyekben közösen lépjen fel az érdekvédőkkel. Tavaly ősszel a minimálbér 40 ezer forintra emelése kapcsán az Országos Munkaügyi Tanácsban (OMT) kilenc munkaadói szervezet javaslatát nem fogadták el. Néhány hónap múlva a kamara részéről viszont mégis meghallgatásra talált.Parragh László a felhozott vádakra válaszolva lapunknak elmondta: meglepődött, hiszen tevékenységüket a GDP kétharmadát előállító, több mint 45 ezer kamarai tag érdekében végzik. A törvény szerint szakmai érdekképviseletet nem végezhetnek, ám a gazdaság egészének érdekeiért markáns álláspontjuk lehet és van is. Mindvégig politikamentesen, az optimális gazdasági környezet kialakítása céljából folytatnak tárgyalásokat a gazdaság szereplőivel és a kormány szakértőivel. Az elnök emlékeztetett arra, hogy míg a kamara az egész gazdaságot öleli fel, addig az érdekvédelmi szervezetek csak egy-egy szeletét képviselik. Az uniós támogatások kapcsán rámutatott: volt példa arra, hogy egyes szervezetek az uniós képzésre elnyert támogatást működési költségeik fedezésére fordították. Ezért a kamara azt javasolta, hogy a kormány hozzon létre egy olyan intézményt, amelyben mindenki helyet kap, aki a vállalkozók uniós felkészítésében részt vesz. Az elnök szerint a kormány azért a kamara javaslatait fogadta el és nem az OMT-ét, mert a két javaslat mást és mást takart. A vádakról az elnök először a Világgazdaság című napilap tegnapi számából értesült, ám mint mondta, nem híve a sajtón keresztüli üzengetésnek.